Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

GRÁFIK Imre: Adatok a füstösház, illetve a füstöskonyhás ház nyugat-magyarországi elterjedéséhez

A konyhai és a szobai tűzhelyekre, illetve tüzelőszerkezetekre, azok lehetsé­ges változataira nézve biztos információk hiányában figyelembe kell vennünk a közelebbi és távolabbi térség analógiás adatait. 7 Itt jegyezzük meg, hogy egyes informátoraink határozottan emlékeznek a konyha udvari oldalán az ablak felett a tetősíkból kinyúló fakéményre. Ennek lehe­tőségére, sőt ezt megelőzően a konyhai födémbe vágott füstelvezető nyílásra en­ged következtetni a konyhai födém adott helyen való elszenesedése. 8 A füstöskonyhájú lakóház térségbeli elterjedésével kapcsolatban megbízható adatokkal rendelkezünk, s ilyenformán a horvátcsencsi épület illeszkedhetne a sorba. 9 Van azonban a felmért objektumnak néhány olyan paramétere, mely egyrészt a típuson belül egyéníti az épületet, másrészt felvetheti az elméletileg kialakított házfejlődési folyamatba való illeszkedési problémát. Mindenekelőtt arra kell utalnunk, hogy a szakirodalomból ismert füstöskony­hájú házakhoz viszonyítva a horvátcsencsi lakóház konyhája viszonylag kicsi, mindössze 3,71x4,40 m belméretű. Ez ugyan önmagában elfogadható, sőt a szoba méretéhez viszonyítva is, melynek belmérete 5,17x4,40 m, de már kissé aránytalannak tűnik a kamra mére­téhez viszonyítva, melynek belmérete 4,27x4,40 m. Az épület teljes méretét tekintve; 13,50x4,92 m külmérettel számolva azonban az egyes helyiségek aránya, ha nem is különleges, illetve rendhagyó, de a szak­irodalom vonatkozó adatainak ismeretében nagyobb szobát és kisebb kamrát is elbírna. Itt tarjuk szükségesnek megemlíteni, hogy bizonyos bontáskori tapasztalatok fölvetik a harmadik helyiség eredeti funkciójának alternatíváját. A nagyobb méret, az eredeti ajtófélfák - ledörzsöléses - lehasználódásának nyomai arra engednek következtetni, hogy a harmadik helyiség akár eredetileg lehetett istálló is. A három­osztatú boronaházak ilyen típusú funkcionális kiosztására, ha nem is sok analógia, de több példa áll rendelkezésünkre. Ilyeneket idézett fel korábbi térségi kutatások anyagából az ún. lakoistallos házak kapcsán a konferencia osztrák vendég előadó­ja. 10 " Ez esetben az istálló funkcióváltása kamrává akkor történhetett, amikor az épület végéhez hozzátoldottak egy téglából falazott marhaistállót, továbbá pajtát 7. A már hivatkozottakon kívül: BARABÁS Jenő 1993.: BELLOSICS Bálint 1897.; CSAPLOVICS János­KOSSITS József 1828.; GÖNCZI Ferenc 1914.; NAGY József 1900.; PÁVEL Ágoston 1927.; SIMON, Franz 1971.; uő. 1981.; SZENTMIHÁLYI Imre 1968.; TÓTH János 1965.; TÓTH József 1970.; TÓTH János 1975. 8. Lásd erre vonatkozóan: BARDOSI János 1983. 252., továbbá: KARDOS László 1943. 192 193..; BÍRÓ Friderika 1975. 91.; LUKÁCS László 1990. 107. 9. Lásd a már hivatkozottakon kívül az újabb közlések köréből, természetesen a teljesség igénye nélkül: BÍRÓ Friderika 1988.; DÖMÖTÖR Sándor 1958.; uő. 1960.; GAÁL Károly 1994.; H. CSUKÁS Györgyi 1991.; HARKAI Imre 1995.; HOFFMANN Tamás 1991.; KERECSÉNYI Edit 1991., KOMZAK Wolfgang, é. n..; LUKÁCS László 1990.; MAYER, Vera 1993.; SABJÁN Tibor 1993.; TARJÁN Gábor 1991.; VAJKAI Aurél 1973.; ZENTAI Tünde 1991. 10. MAYER, Vera 1995. 1-2.

Next

/
Thumbnails
Contents