Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
GRÁFIK Imre: Adatok a füstösház, illetve a füstöskonyhás ház nyugat-magyarországi elterjedéséhez
Indokolt tehát részleteiben áttekinteni az objektumra vonatkozó információkat, azzal a megjegyzéssel, hogy e tanulmány írásakor az adatgyűjtés még nem tekinthető lezártnak, s különösen nem teljeskörű a történeti források feltárása. A Kroatisch Tschantschendorf 20. sz. lakóház utolsó lakója Franziska Klucsarits volt, aki életének 81-dik évében, 1992. november 6-án halt meg. Az ő halálával a Klucsarits család eltűnt Horvátcsencs lakóközösségéből. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a Klucsarits szülők közül az apa 1938-ban halt meg, az anya közvetlenül a második világháború után, s a házban később már csak két Klucsarits nővér élt; Franziska és Anna nővére, aki 1907-ben született, s évekkel előbb hunyt el húgánál. A családban ugyan hat gyermek volt, de két nővér még az 1920-as években kivándorolt Amerikába, a legidősebb fivér, Alois 1940-től - betegsége miatt - egy gráci otthonba került, a fiatalabb fivér, Edi (Eduard) szezonmunkásként Niederösterreich tartományban vállalt munkát és ott is nősült meg. Franziska és Anna Klucsarits nem mentek férjhez. Megélhetésüket négy hektár föld, s az ugyancsak szezonmunkát vállaló Franziska biztosította, a betegeskedő Anna pedig ellátta a 2-3 tehenet. A jelen kézirat lezárásáig a Klucsarits családra vonatkozóan arra vannak megbízható levéltári adataink, hogy Horvátcsencsen az 1858-as Parzellen-Protocoll jegyzékben Klutscharits Johan két parcellával szerepel a 18. házszám alatt. Egy későbbi, 1886-ból származó telekkönyvi összeírásban már Klucsarits József neve is szerepel, mégpedig úgy, hogy ő van regisztrálva a 18. házszám, Klucsarits János pedig a 20. házszám alatt. Egy még későbbi, 1909-ben keltezett kataszteri telekkönyv adatai ugyanezt az állapotot rögzítik, azzal a többletinformációval, hogy Klucsarits Józsefnél külön helyrajzi számon jelezve van egy pajta is. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy e nyilvántartás szerint ekkor a faluban mindössze 5 pajta található, s a kataszteri birtokív összesítése szerint Klucsarits József a harmadik legnagyobb adózó a településen. Tanulságos összevetni a két Klucsarits birtokállományát Klucsarits János Klucsarits József Szántó 1.1478 6.1560 Kert 0.361 0.404 Rét 0.795 5.286 Szőlő 0.186 Legelő 0.247 0.639 Erdő 1.31 1.563 Összesen 3.1493 14.732 Tiszta jövedelem 17 K 13 f 76 K 28 f Adó 3 K43f 15 K25f Megnehezíti az azonosítás lehetőségét néhány zavaró, s a jelenlegi adatok ismeretében még pontosan nem értelmezhető/értékelhető információ. Az első katonai felmérés, mely lényegében egykorúnak tekinthető az épület mestergerendáján található évszámmal, mindössze 12-13 objektumot jelöl az egyutcás településen, az utca egyik oldalán felsorakozva. A mintegy száz évvel későbbi ún, elkülönözési térkép, 1876-ból már 20-nál több házat, közel 40 objektumot jelöl a faluban, továbbá 10-nél többet a szőlőhegyen. Végül a már hivatkozott 1909-es kataszteri birtokív összesítésen felbukkan Klucsárics György neve is a 47. házszám alatt, meglehetősen jelentéktelen birtokkal.
