Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
SZABÓ T. Attila: Növényi házkörnyezet-kutatás
A (etno)botanikusok Nyugat-Európában évtizedek óta figyelik a hagyományos növényi házkörnyezet változásait, a fajpusztulási és különösen a fajtapusztulási folyamatokat. A szabadtéri múzeumaink feladatuknak tekintik a növényi házkörnyezet-kutatást, az épületek körüli gyomtársulások kutatását, azok mesterséges rekonstrukcióját, a falusi házkörnyezetben kialakuló fajegyüttesek, biotópok cselekvő védelmét. 30 A hagyományos házkörnyezetben megőrzött régi gyümölcsfajták, dísznövények, vagy akár egyes gyomfajok, pl. a ma nálunk már védett növények jegyzékére került konkoly (Agrostemma githago) előfordulásának, pusztulásának vagy terjedésének a kutatása is ebbe a témakörbe tartozik. 3 ' Témakörök és fogalmak Első etnobotanikai útmutatónkban a háziasított növények tárgyalásában már a mai értelembe vett belső növényi házkörnyezetből indulva (Mi van a cserépben?) haladtunk a szobától, szobaablaktól a tornácon át a virágoskerten, zöldségeskerten keresztül az udvarok, utak, kerítések, élősövények, szemetes helyek, majd a kapálással, szántással művelt szűkebb és tágabb házkörnyezet felé. 32 Lényegében ez a szemléletmód érvényesült a kalotaszegi emberhatású növényzetkutatások során is. 33 Csak érintőlegesen és elsősorban a temetőkertek kapcsán foglalkoztunk azonban azzal a kérdéssel, hogy mi a gyakorlati hasznú és/vagy szimbolikus jelentőségű növényfajok viszonya az épített környezethez, illetve azzal a még izgalmasabb kérdéssel, hogy mi jellemzi a két komponens időbeli és térbeli viszonyát. Például van-e kapcsolat egyes építménytípusok és egyes növényfajok térbeli elterjedése között, illetőleg - az időbeliséget nézve - mikor éli túl az építmény a növényt vagy fordítva, mikor jelezheti egy-egy növényfaj szórványos vagy tömeges felbukkanása azt, hogy az adott környezetben valamikor egy sajátos építmény, pl. kápolna vagy tanyai ház állott. Az ember által kialakított növényi házkörnyezet folyamatosan változott a paleolitikum óta, változik a jelenben és változni fog a jövőben is. Milyen mélyek ezek a változások, mit kellene és mit lehetne tenni egy jóirányú fejlődés érdekében: erre is keres válaszokat az etnobotanikai indíttatású „növényi házkörnyezet-kutatás." Házkörnyezet-kutatásnak nevezem itt azokat a vizsgálatokat, melyek összekapcsolják a hagyományos házkutatást a tájkutatással, a környezetkutatással, az etnobotanikai, a település-ökológiai vizsgálatokkal. A házkörnyezet-kutatás egyik részterületének tekintem a növényi házkörnyezet kutatást (aedobotanica). Ennek számos esetlegesen elkülöníthető, de általában szorosan összetartozó rész30. BRANDES, D. 1981. 61-66 ; LOHMAYER, 1981. 21-33.; u . 1981a. 109-132.; PYSEK, A. 1981. 52-54.; SCHUMACHER, W. 1981. 11-20.; SUKOPR H. 1981. 34-42. 31 BRODENGAARD, V. J. 1981. 67-71.; SCOURFIELD, E. 1981. 79-87.; GRANHALL, I. 1981. 88-92.; TETERA, V. 1981. 93-99.; TERLECKA, W. 1981. 72-78. 32. SZABÓ T Attila-PÉNTEK János 1976. 33. PÉNTEK János-SZABÓ T. Attila 1985; SZABÓ T. Attila 1983; u . 1989.
