Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
SZABÓ T. Attila: Növényi házkörnyezet-kutatás
A népi építészet kutatásának szentelt sorozat korábbi köteteiben közölt tanulmányok természetesen elsősorban az épülettel magával foglalkoznak és csak kivételesen vizsgálják az épület környezetét. 6 A természeti környezet és az épület növényi környezete közötti összefüggéseket általában még a környezetorientált tanulmányok sem tekintik feladatuknak 7 vagy csak futólag érintik. 8 Sőt, még a kimondottan növényi környezetbe pl. szőlőhegyekre épített házak esetében sem szentelnek a szerzők figyelmet az épület növényi környezetének. 9 A parasztház szobájában lévő etnobotanikai vonatkozások sem érdeklik a házkutatókat. 10 De már a vizitációk - mint amolyan korai házkutatók - sem tartották szükségesnek leírni pl. a plébániák környezetét, az udvart vagy kertet. 11 Az azonban már meggondolkodtató, hogy az etnobotanikus GUNDA Béla 12 sem tartotta a népi építészetkutatás feladatának az épület tudatosan alakított, vagy természetesen alakuló növényi környezetének a vizsgálatát. De nem foglalkozik ezzel a kérdéssel érdemben BARABÁS Jenő és GILYÉN Nándor sem. 13 Ez a kérdéscsoport tehát a magyar szakirodalomban nem tartozik a népi építészet hagyományos kutatási körébe. FILEP Antal nyomatékosan felhívja ugyan a figyelmet a történelmi lépték életformaváltásból fakadó következményekre a népi építészeti hagyományok alakulásában, de sem érinti külön a ház rohamosan változó növényi környezetének problematikáját. 14 A magyar népi épületek növényi környezetéről elsősorban nem a tanulmányok szövegei, hanem a közölt fényképek tájékoztatnak. Nem sokkal jobb a helyzet az áttekintett külföldi szakmunkák esetében sem. 15 Elsősorban a balkáni népi építészettel foglalkozó irodalomban van hagyománya a háztípusokat a növényzeti övekkel (nagy erdőtípus csoportokkal) összehangoló szemléletnek. 16 De a külföldi szakirodalomban sem gyakoriak azok a munkák, melyek a ház és udvarkutatást egységben szemlélik. Még az udvart, kertet az épület részeként kezelő feldolgozások sem tekintik feladatuknak annak a vizsgálatát, hogy mi is nő az udvarban, kertben. 17 Létezik ugyan az építészetkutatásban a Hauslandschaft fogalma, de ezt nem biológiai, életföldrajzi értelemben használják a néprajzi tanulmányokban.' 8 6. Az SZNM szervezte konferenciák eddig megjelent kötetei (szerk.: CSERI Miklós és munkatársai)'' 1989.; 1991.; 1993. 7. ZENTAI Tünde 1991. 47-76. 8. ANDRÁSFALVY Bertalan 1964. 147-168.; KNÉZY Judit 1991. 203-324. 9. L. SZABÓ Tünde 1991. 313-332.; TARJÁN Gábor 1991. 97-192. 10 HOFFMANN Tamás 1993. 145-158. 11. FAZEKAS István 1993. 299-308. 12. GUNDA Béla 1954. 13. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1979.; u.a. ők 1987. 14. FILEP Antal 1993. 71-128. 15. BRAMMER 1982.; BEDAL, Konrád 1980. 127-136.; FROLEC, Vaclav 1966.; MEGÁS, G. A. 1951.; SCHUBERT, G. 1989. 40-55. 16. MARKOVIC Ksenija 1991. 113-132.; BAKÓ Ferenc 1982.; CZAJAKOWSKIJ, Jerzy 1982. 79-107. 17. DONÁT P 1982. 18. SCHIER, Bruno 1932. és 1966.; WEISS. R. 1959.