Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
SZABÓ T. Attila: Növényi házkörnyezet-kutatás
NÖVÉNYI HÁZKÖRNYEZET-KUTATÁS (aedobotanica és „in situ" génmegőrzés) Előtanulmány az etnobotanika és népi építészet kérdésköréhez SZABÓ T. ATTILA Bevezető A botanika vagy a népi építészet céhbeli kutatói számára bizonyára szokatlannak tűnhet az épület és növényzet összefüggésének az a megközelítése, melylyel a jelen tanulmányban találkozni fog. Az etnobotanika azonban egy olyan szakterület, melyben a néprajzi szempontok mellett még sok más tudományág szempontjai is érvényesülnek. Ennek az előtanulmánynak a fő célja, hogy hozzájáruljon annak megértésében: miért szép vagy csúf, gazdag vagy sivár egy-egy település épületeinek növényi környezete ? További célja felhívni a figyelmet arra a világszerte erősödő irányzatra, amelyik - a biodiverzitás-megőrzés nemzetközi elveinek és törekvéseinek jegyében - a tájvagyon részének tekinti a növényi házkörnyezetet, felismerte az ebben a környezetben kialakult genetikai tartalék értékét, az itt lévő génvagyon regionális és egyetemes fontosságát. A költséges és kétes kimenetel génbanki megőrzés mellett fokozatosan felerősödni látszanak azok a törekvések, amelyek a hagyományos környezet megőrzésével, helyben, ún. „in situ" védelemmel kívánják megmenteni a tájspecifikus génvagyont. A növényi házkörnyezet gazdagságának, szegénységének a kérdése bonyolult és fontos is, hiszen korántsem mindegy hogy nemzedékek sora kellemes vagy kellemetlen, rendezett vagy rendezetlen, gazdag vagy szegény, szép vagy csúf környezetben éli le azt az egyetlen életét, melyet számára sorsa kiszabott. Ebben az értelemben másodlagos kérdés az, hogy az épület amelyet vizsgálunk régi, vagy újabb, falusi vagy városias hagyományt követ-e. Aligha kétséges, hogy a jelenre orientált házkutatásnak másak a követelményei, mint pusztán a múltra tekintő vizsgálatoknak: tekintetbe kell vennie a ház és udvar építésében érdekelt személyek gondolkodásmódját is. Ennek a gondolkodásmódnak, érzésvilágnak, hagyományoknak szerves része az épület növényi környezete. Rendszeres feldolgozások hiányában inkább sejtjük, mint tudjuk, hogy a növényi házkörnyezetnek voltak a különböző történelmi korokra jellemző megkülönböztető jegyeik egy adott területen, különböző területekre jellemző sajátosságai egy adott korban, illetőleg különböző társadalmi rétegeket és funkciókat szolgáló épületeknek, építményeknek többé-kevésbé eltérő, jellegzetes növényi
