Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
G. SZABÓ Zoltán: "Pitar-kódisállás-forház" egy építészeti elem átalakulása három dél-zalai településen
válaszfalak anyaga - mint ahogy az a közelmúltban történt átépítés során kiderült - karók közé vert sár („mórfal") volt (3. kép). A tetőszerkezet ollóágasos-szelemenes vagy „kakaspántos", a századfordulóhoz közeledve egyre gyakrabban szarufás szerkezetű. Az oromfal a padlástér előtt álló, hézagosan deszkázott, több-kevesebb fűrészelt díszítménnyel (2. kép). Tetőfedő anyagként szinte kivétel nélkül zsúpszalmát használtak (1. táblázat). A soros alaprajzi elrendezésű ház három különálló helyiségből („derékból") állt és mindhárom helyiség a pitarról külön bejárattal nyílott.' 9 Az ide vonatkozó szakirodalmak is említik, hogy a Közép- és délnyugat-dunántúli házterület egyik jellemzője a pitarok (tornácok) sokféle lehetséges változata 20 , amelyre mi is számos példát találtunk. Rendelkezésünkre állt például MARKÓ Imre Lehel múlt századi építésű pölöskefői lakóházakat bemutató felmérése, 21 amely a pitar .lakóház tömbjéhez viszonyított elhelyezkedésének hatféle változatát vonultatja fel (4. kép). Ezek szerint Pölöskefőn a múlt században a következő tornáctípusok fordultak elő: oldaltornác, homloktornác (5. kép), a tört tornác több változata, valamint a legnagyobb gyakoriságú lopott tornác, amely Kacorlakon is a legjellemzőbb volt ebben az időszakban 22 (1-2. kép). Szembeötlő, hogy ebből a korszakból a később oly gyakori kiugró tornácos lakóházra egyetlen adatot sem találtunk. 2. Hagyományos korszak Az 1900-tól 1945-ig terjedő korszakot - a rendelkezésünkre álló információk alapján - az építkezési lehetőségek szempontjából hat kisebb szakaszra osztottuk, melyek közül hármat 1914-1921, 1929-1935, 1940-1945) közismert történelmi események (l-ll. világháború, nagy gazdasági világválság) szabta feltételek miatt az építkezések minimális számával jellemezhetünk, Beszédes bizonyítéka ennek az a tény hogy a század első felében széles körben elterjedt datált házoromzatok között sem vizsgált területünkön, sem az ország más tájain nem találunk olyan évszámot, amely a már említett időszakokba esne. A következő építési időszakokban adataink az építkezési kedv fellendülését és ezzel összefüggésben a korszerűbb építészeti megoldásokat tartalmazó házak számának növekedését mutatják. Az első világháborút megelőző időszakban (1900-1913) lezajlott gazdaságpolitikai folyamatokra jellemző, hogy ekkorra tehető a mezőgazdaság tőkés átalakulása, 23 mely a gazdaság és társadalom jelentős átalakulását, s ezen belül is a 19. MARKÓ Imre Lehel 1960. EA. 12718. A 22 felmért lakóház mindegyikénél mindhárom helyiség bejárata a pitarról nyílott. 20. Vö. K. CSILLÉRY Klára 1991. 65-76. 21. MARKÓ Imre Lehel 1960. EA. 12718. 22. Erről bővebben Id. a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola hallgatóinak 1972-ben készült felmérését. EA. 17401. 23. Vö. GUNST Péter-LŐKÖS László 1982. 98-111.; valamint SZABÓ István 1972. I-II.
