Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

G. SZABÓ Zoltán: "Pitar-kódisállás-forház" egy építészeti elem átalakulása három dél-zalai településen

A vizsgált időintervallum (1860-1980) népi építészeti szempontú felosztásában főként adatközlőink által megadott időhatárokat vettünk alapul. Természetesen ezek az adatok kizárólag e századra vonatkoztatva voltak használhatóak. Szerencsére a szakirodalomban is találtunk olyan munkákat, amelyet kiválóan tudtunk alkalmazni.

7 GRÁFIK Imre egy Hajdú-Bihar megyei község, Berekböszörmény épületállományának vizsgálatánál az építészeti jelek alapján (pl. anyag, szerkezet, tér, funkció, forma) három fő épülettípust (archaikus, hagyományos, modern) különböztetett meg.

8 Alapvetően ezt a felosztást elfogadhatónak tartottuk, azonban az általunk vizsgált községekben feldolgozott adatok alapján mi az első korszak záróhatárát a századfordulóra helyeztük, A korszakhatárok megállapításakor azt az időpontot kerestük, amikor már nem építenek egy bizonyos épülettípust tovább. Természetesen a faluképben még továbbra is fellelhetők az előző építési korszakra legjellemzőbb épületek, de az újonnan épülő lakóházak, gazdasági épületek már az újabb építési korszakot reprezentálják. A második világháború utáni korszak építési szakaszokra bontásánál nem tértünk el a FÜZES Endre által kidolgozott szakaszolástól, mivel megfigyeléseink is alátámasztották tömör, lényegretörő meglátásait.

9 A statisztikai szakirodalomban közzétett adatsorokat, összehasonlító forrásként szintén figyelembe vettük a korszakhatárok megállapításánál (lásd 1-2. táblázat).

10 A néprajzi szakirodalmon belül számos gyűjtés és publikáció szolgált újabb információkkal," melyek közül kiemelkednek KERECSÉNYI Edit adatokban bővelkedő kéziratos, illetve már publikált munkái.'

2 Nem hagyhattuk figyelmen kívül azokat a néprajzi gyűjtőpályázatokra beérkezett kisebb dolgozatokat sem, amelyeket a Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattárában (későbbiekben EA) találtunk és témánk szempontjából jó adatbázisul használhattunk.

13 7. FÜZES Endre 1987. 139-144.; GRÁFIK Imre 1992. 181-185. 8. GRÁFIK Imre 1992. 179. 9. FÜZES Endre 1987.139-144. 10. Az 1. táblázatot a NÉPSZÁMLÁLÁS következő köteteinek adatsorai alapján állítottuk össze: NÉPSZÁMLÁLÁS 1900 (1902). Magyar Statisztikai Közlemények (a későbbiekben MSK). Új sorozat I. kötet 106-107.; 1130 (1932) MSK. Új sorozat 83. kötet 217-235.; 1970 (1972) 15. Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 566-567.; 1980 (1981) 20. KSH 729-733.; 1941 (1982) 5. Történeti Statisztikai Kötetek 136-147. 11. GÖNCZI Ferenc 1895. 98-99.; GÖNCZI Ferenc 1914. 420. és 471.; ANTAL Dezső 1935. 20-21.; TÓTH János 1945. 113.; TÓTH János 1961. 114.; TÓTH János 1965. 61-63.; 1971. 45-47.; KÁROLYI Antal 1955. 37-44. és 165.; BÍRÓ Friderika 1971. 107-110.; BÍRÓ Friderika 1980. 60.; BÍRÓ Friderika 1988. 81-82.; GRÁFIK Imre I990. 157-169. stb. 12. KERECSÉNYI Edit 1973. EA. 12069.; KERECSÉNYI Edit 1991. 225-270.