Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
G. SZABÓ Zoltán: "Pitar-kódisállás-forház" egy építészeti elem átalakulása három dél-zalai településen
1. Az építés ideje Az egyes régiókon, településeken belül a legkorábbi, illetve legkésőbbi építési időpontok megkeresése egy-egy adott háztípusra vonatkoztatva fontos jelzője lehet az építészeti korszakhatároknak. Épp ilyen jelentősége lehet ebből a szempontból az építési idők települések között, településen belül jelentkező fáziseltolódásának vizsgálata. Az építési idők fáziseltolódása egy telken belül álló egyes építmények, sőt a lakóház egyes részei között is megfigyelhető, 2. Technika és az építmény formai elemei 2.1. A rendelkezésre álló építőanyagok: fa, föld, tégla, természetes kő stb. 2.2. Az építés módja, melyet a természetes környezet adta építőanyagok, az építtető anyagi lehetőségei, társadalmi rangja, valamint a helyi építkezési, illetve munkavégzési szokások (kaláka, helyi specialisták, hivatásos építőmesterek alkalmazása stb.) határoznak meg elsősorban. 2.3. Az épülethez való kapcsolódás technikai megoldásai, melyek a formai változatok gazdagságát eredményezik. A tornácok esetében így megkülönböztethetünk oldaltornácot, oromtornácot vagy e kettő összességét, amikor homloktornácról beszélhetünk, továbbá tört- vagy lopott tornácot, kiugró ugrótornácot, valamint a legegyszerűbb megoldást, az oszlopokkal alátámasztott ereszt. 5 2.4. A tornácot alkotó formai elemek (alaprajz, különböző jellegű oszlopok, mellvéd, árkádsor, timpanon vagy más oromzati formák, szintkülönbségek alkalmazása stb. 3. Funkcionális szempontok A külső megjelenést befolyásoló épületelemek, így a tornácok esetében is három fő funkciót különíthetünk el (gyakorlati-, esztétikai- és jel funkciókat, amelyek egymással több szálon összefüggenek és szerves egységet alkotnak. 4. Történeti fejlődés Vizsgálhatjuk a választott építészeti elemet történeti fejlődésében egy adott időintervallumban, ahol a változás csomópontjait könnyen ki tudjuk tapintani. Itt azonban mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a változás az esetek többségében nem egyenes vonalú és semmiképpen nem mechanikus folyamat. Ha egy olyan építészeti elemről van szó, amelyik eléggé követhetetlen úton a műépítészetbői eredeztethetően érkezik a falu építészetébe, tehát a nagy építészeti stílusok hatásaként értelmezhető, igen izgalmas kérdésnek számít az átadás-átvétel 5. Erről bővebben: BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1979. 95-97.: BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 135-146.
