Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

G. SZABÓ Zoltán: "Pitar-kódisállás-forház" egy építészeti elem átalakulása három dél-zalai településen

3. kép. A századfordulón épült Pálffy-kúria, Pölöskefo. 1995. Nem kis mértékben motiválta munkánkat az a tény, hogy a népi építészet kutatása a 20. században, főként annak első felében lejátszódó folyamatok vizsgálatát mennyire mellőzi. Kevés olyan tanulmány lát napvilágot, amely az egyes újítások bevezetését, elterjedésének menetét tárja fel. Teljes mértékben egyetértünk BARABÁS Jenővel, aki alapvető, GILYÉN Nándorral közösen jegyzett kézikönyvükben így fogalmaz: „nem valószínű hogy ebben a korszakban ne lett volna olyan építészeti érték, amelyet ne lenne érdemes vizsgálni":'' I. A vizsgálat néhány lehetséges szempontja Az alábbiakban azokat a lehetséges szempontokat igyekszünk számba venni, amelyek a tornác, illetve a hozzá hasonló - a lakóház főtömbjét kiegészítő, funkciót betöltő, - külső megjelenést meghatározó építészeti elemek részletes leírásához, elemzéséhez felhasználhatók. Magától értetődik, hogy a felsorolt szempontok közül önmagában egyik sem elegendő, mindenképpen komplex, sokszempontú vizsgálatra van szükség. Tisztább képet kapunk azonban, ha a lehetséges vizsgálati aspektusok rendszerét felvázolva és szem előtt tartva választjuk ki elemzésünk vezérfonalául szolgáló fő szempontjainkat. 4. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 176.