Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
HOFFMANN Tamás: Kerített udvarok
a Balkán-félsziget hegyoldalain épített falvakban). Voltak továbbá veremólak is, de nagyon valószínű, hogy egynémelyikben szegényebb klienseik laktak. A tehetősebb parasztok csűröket építettek (Gladbach-Neuwid, München-Englschalking Echin) Oberparking-Kreuzhof területén feltártak egy négy oldalról beépített udvart, valószínűleg egy major lehetett. Ezt tekintik a legrégibb frank udvarnak. A minta az angliai példákra emlékeztet, Minthogy az épületegyüttes a 8-9. századból való, a parasztok pedig csak egy fél évezred múltán jutottak el oda, hogy kerített udvarokat létesítsenek, a hagyomány folytonosságát - közbeeső adatok hiányában - nem lehet határozottan állítani. Viszont Königshagen (Harz hegység) területén egy 12-13. századi kerített udvart tártak fel, de nem sikerült meghatározni a használók szociális helyzetét. Hasonló bizonytalanság jellemzi Sindelfingen (Böblingen körzete) leleteit, amelyek szintén egy kerített udvarról kerültek elő. Ez az épületegyüttes a 13-14. századból való. Nem négy oldalról kerített udvar, az épületek szabálytalanul helyezkednek el. Ugyanez a látvány fogad Königshagen ásatásán is, ahol minden egyes épületnek sajátos rendeltetése lehetett. 5 Ezt a szokást még jóval később is fel lehetett fedezni Európa perifériáján. Skandináviában, Kelet-Közép-Európában több példát tartanak számon a szakirodalomban, A magyar szerzők sajnos anélkül, hogy hangsúlyoznák a gazdálkodás állattartó jellegét, a szántóföldi növénytermesztés fejletlenségét, valamint az egész jelenség kialakulásának időrendjét. 6 Holott nyilvánvaló, hogy valamennyi példa olyan övezetből való, ahol a gazdaság üteme késett. A párhuzamok ezért Nyugatés Közép-Európa haladottabb agrárövezeteinek középkori leleteivel vonhatók meg. Minden bizonnyal ebben az egész folyamatban már régen kísértett az a vágy, hogy minél inkább függetlenedjenek a természettől a gazdálkodók. A kora középkori leletek azt tanúsítják, hogy igyekeztek a házakat építők különválasztani az emberi lakást az állatok óljától, s ezért két épületet emeltek, A Lex Salica 6. századi szövegeiből kiolvasható, milyen messze jutottak. A frankok tehát kényelmesebben és higiénikusabban akartak élni. Sajnos a tudomány képviselőit egészen más problémák foglalkoztatták. A kerített udvarokról ugyanis azt lehet olvasni, hogy a rendszert a frankok találták fel, a település-szerveződés ezen módja tehát etnikai tényezőknek köszönhető. Nem is vették figyelembe az előzményeket, a régészeti leleteket sem vidéken, sem a városokban, sem Angliában, sem Itáliában. Pedig azok, ha nem is direkt módon, inkább közvetetten utalnak a fejlődés zegzugos vonalára, azokra az esetekre, melyek megelőzik és kiegészítik az érett, a jellegzetességeiben félreérthetetlen állapotokat, Ebből a szemléletmódból következik, hogy a kerített udvar előzményei utóéletének ma5. BORN, 1977.; DANNHEIMER, 1973. 152-169.; DONÁT, 1980.; DRACK, 1976.; FEHRING, 1973. 1-35.; FELGENHAUER, 1985.; GEBHARD, 1956. 230-235.; GEBHARD, 1957. 67-84.; GRIMM, 1939.; JANSSEN, 1965.; KOSSACK, 1974. 262-377.; KRAMER, 1951. 139. skk.; SAGE, 1969.; SAGE, 1982. 9-36.; WINGART, 1983. 139-144.; WINKELMANN, 1954. 189-213.; WATERBOLK, 1973. 25-89. 6. FILER 1977. 229-230. (A további irodalmat közli, tehát a felsorolástól eltekintek!)
