Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
HORVÁTH Sándor: Keresztek, kőképek, kápolnák Vas vármegyében
nem a legjellemzőbb helyrajzi adottságokat jegyezte fel. Annyi bizonyos, hogy a 18, század közepén élt papnak egyáltalán nem volt fontos, hogy útkereszteződésnél áll-e a kereszt vagy sem. Darabszám szerint a következő helymegjelölés szerepel az egyházlátogatási jegyzőkönyvben a kereszteknél. A településen kívül áll 30 db., a temető(-ben, -nél, előtt, illetve a temetőn kívül) 26 db., a településen 19 db., kápolnánál (templomnál) 10 db., (fő)útnál 7 db., (szőlő)hegyen (hegynél, stb.) 6 db., a település végén 5 db., egyéb (például: a plébánia előtt) 3 db. A ma álló kőkeresztek közül feltétlenül ki kell emelnünk a csipkerekit. Amint datálása tanúsítja, 1827 óta áll ( a Fő utca 112. előtt) (9. kép). Hihetetlen fájdalom és meggyötörtség sugárzik a Jézus keresztje alatt „összetöpörödött" Szűzanya szobrából. A csipkereki feszület az (eddig) ismeretlen nyugat-dunántúli provinciális kőfaragó műhely remeke (10. kép). „Isten dicséretére emeltette Kováts Mihály és neje Győrvári Anna 1882." hirdeti a felirat a naiv bájú, színesre festett Pietával kiegészített kereszten, mely Kenyériben (az egykori Rábakecskéden, Tácsics utca 18.) látható. A kereszt feliratánál korábban, már 1866-ban tett alapítványt „Kovács Mihály és Győrvári Anna" a rábakecskédi „Fájdalmas Szűz-szobor" fenntartására: feltételezhetően a Fájdalmas Szűz-szoborhoz 1882-ben készíttettek keresztet is. A család a saját telkére állíttatta a keresztet, de köztiszteletre szánta: a kerítés kikerüli. A művirágkoszorú helyén eredetileg örökmécses volt (8. kép). „A nagyheti Jézus-keresést e keresztnél kezdték az asszonyok. Húsvét hajnalán keresték az Úr Kézust. Az idősebb asszonyok ilyenkor odahívták magukhoz a gyerekeket és megmosták arcukat a patakban. Annak emlékére, hogy az Úr Jézusnak a lábát is megmosták, amikor sírba fektették. Fájdalmas Pénteken (Nagypénteken) délután három órakor is itt imádkoztak a nők" - mesélte a Táncsics utca 18. számú házban élő asszony. 58 Befejezés helyett Unikális szabadtéri szakrális emlék az egevölgyi (Kossuth utca 106.) Krisztuskoporsós Fájdalmas Anya. A három szintű szobor tetején a Piéta magasodik. A második szinten, a Piéta oszlopánál két térdeplő angyal és két női figura - bizonyára a Jézus sírjához menő szent asszony - áll. Legalul a sírba tett Krisztus látható, a test fölött három angyal lebeg. A Piéta oszlopán a következő olvasható: „Oh kesergő Istenanya enyhítsd lelkünk /bánatát/ Szentszívednek hét fájdalma nyújtson bő /vigasztalást/ Szentfiadnak öt mély sebe /Legyen lelkünk nyughelye". Valamint: „Isten dicsőségére és a bodogságos/ Szűz Mária tiszteletére emeltette /Welladits Mária/1917" (19. kép). Egy bögötei eklektikus homlokzatú lakóház oromzatán három falfülke látható. A középső fölött, melyben a Szűzanya kőszobra áll, - egy reliefen - két angyal viszi Mária fejére a koronát. Kétoldalt egy arató paraszt és egy marokszedő - kezében 58.Az adatközlő, Varga Albertné férjének a dédszülei állíttatták a „Fájdalmas képet".
