Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

HORVÁTH Sándor: Keresztek, kőképek, kápolnák Vas vármegyében

6. kép. A sitkei „török emlék". Fotó: KACZMARSKI Zoltán, 1994 7. kép. „Vendel kíptye" Balozsameggyesen. Fotó: NAGY Endre, 1987. két úrnőt temettek el. Amikor néhány évtizede a termelőszövetkezett mázsáját építették mellette, a gödör ásásakor az elbeszélők szerint valóban emberi csontok kerültek elő a földből. A kápolna helyén (ma: Deák utca sarka) valaha képoszlop állt Csényén is. Ma a stációs-kápolna oltárán láthatók a bejárata fölötti falfülkékbe szánt szobrocskák, melyek Szent Vendelt, Flóriánt és „Donácot" ábrázolják. (Igaz ezek már pótlások, mert az eredetieket innen is ellopták.) Flórián állt a középső falfülkében, oldalán a másik két szent szobra. (Néhány helybeli azt gondolja, hogy Vendel mellett a harmadik talán nem Donát, hanem Illés.) A második világháborúig Flórián és Vendel ünnepén körmenettel jöttek a kápolnához, mely akkor még mezei út mellett állt, azóta erre terjeszkedett a település. A kápolnában őrzik a megye egyik legszebb, (barokk,) öltöztetős Mária-szobrát. Szent Vendel, Szent Flórián és Szent Donát közös, egyidejű tiszteletére Csényétől nem messze - Meggyeskovácsiban - is rálelhetünk. Tabernákulumra emlékeztet az 1795 táján épített balozsameggyesi kőkép (Fő utca). Mondhatnánk: pici kápolna áll egy oszlopon, így lett belőle kőkép. A míves kovácsoltvasajtót néhány éve készíttette a plébános, miután az eredeti szobrocskákat - Szent Flórián, Donát és Vendel képét - a tolvajok ellopták. Bár három szent szobrát is oltalmazza az időjárás viszontagságaitól, mégis csak „Vendel kíptye"-ként ismerik a helybeliek (7. kép).