Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
HORVÁTH Sándor: Keresztek, kőképek, kápolnák Vas vármegyében
csupán négyről, hogy kőből, s egynél van szó fémről, de ez - a fémmel kapcsolatos - adat nem értelmezhető megnyugatóan. Ugyanakkor 103 keresztnél nem derül ki, hogy miből készült. És ennél a pontnál röviden szólnunk kell a forráskritikáról is! Bizonyos adatok hiányosak a Batthyány-féle egyházlátogatási jegyzőkönyvben. Ezért fordulhat elő, hogy a kereszteknek majdnem kétharmadáról nem tudhatjuk, fakeresztek-e, kőkeresztek-e. Ugyanezt kell mondanunk huszonhárom kápolnáról. Egyes esetekben pedig a korábbra datálható, ma is álló szakrális emlékeknek nincs nyoma az összeírásban. Bár a legalaposabb vizitációk egyikével -Vasban a legalaposabban - van dolgunk, mégis tudomásul kell vennünk, hogy ez sem hiánytalan. Az egyházlátogatások alkalmával nem táblázatot töltöttek ki, hanem egy adott rend szerint leírták az egyes plébániák állapotát. Néha az alaprend is felborul: nyilván utóbb jutott az összeíró eszébe, hogy valami kimaradt a sorból, s pótolta. Máskor meg bizonyára megfeledkezett róla. Egyebek mellett az általunk legrégibbnek ismert, ma is álló, vasi szabadtéri szakrális emlékekről sem találunk semmit a vizitációban: az 1663-as jáki kereszt reliefről, az 1686-os felsőcsatári Mária-szoborról vagy a - 17. század végi, 18. század eleji - sitkei és sárvári „Búsuló Krisztus"-szobrokról, azaz „Ecce Homo"-król. 16 Ajaki korpusz-relief a legrégibb, datált szabadtéri szakrális emlék Vas megyében. A felirat alapján 1663-ban készült. Ma egy kőképet alkot az 1843-ban készített Szent Vendel-szoborral. A Szentpéterfa felé vezető út bal oldalán található (a Szabadnép utca 56. számú házzal szemben). Léckerítés övezi (1-2. kép). A felsőcsatári Madonna szobor eddigi ismereteink szerint a második legrégibb falusi szabadtéri szakrális emlékünk. 1686-ban tett kegyes alapítványt Tallián Eleonóra úrnő a Mária-szobor fenntartására. Látható, hogy a Madonna eredetileg oszlopon állott. Az oszlopot levágták. Sok évtizede betonból öntött, töviskoszorús szív egészíti ki a látványt. A Madonnaszobor elé fektetett töviskoszorús szív, Mária hétfájdalmú szíve a misztériumjátékokhoz hasonlóan összefoglalja a Szűzanya földi pályáját: utal Jézus születésére és kereszthalálára. Nem marad el azonban a folytatás sem: az Ég Királynője az örökélet elnyerésére buzdítja az embereket, Erre utal a boltozatra festett csillagos ég. A polgármesteri hivatal előtti útkereszteződésben található (a Petőfi Sándor utca és a Néphadsereg útja találkozásánál) (3-4. kép) . Magas kőoszlopon áll az Ecco Homo-típusú, a helyiek által csak „Búsuló Krisztusnak" nevezett szobor a bérbaltavári iskola homlokzatánál (Rákóczi utca 78). Alul: „Isten dicséretére megigazíttatta Baltavár község 1901" olvasható. Az oszlop a gencsi Szentháromság-szoboréhoz hasonlít (15. kép). 16. A jáki kereszten olvasható a datálás, a felsőcsatári Mária-szobrot a kegyes alapítványok kimutatása alapján köthetjük évszámhoz, a „Búsuló Krisztus"-típusú szobrokat, melyek az Arma Christit ábrázoló magas oszlopokon állnak, akár típusuk alapján is köthetünk időponthoz. (A szakirodalomban a köznyelvben „Gondolkodó-", „Szomorkodó-" vagy „Búsuló Krisztusinak nevezett szobortípust teológiai meghatározással „Ecce Homo"-nak nevezik.)
