Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

HORVÁTH Gyula: A délnyugat-dunántúli szőlőhegyek szakrális építményeinek gazdasági- és kultúrtörténeti vonatkozásai

15. kép. Bertalan apostol kápolna, Petőmihályfa. 16. kép. Szent Erzsébet kápolna, Zalaegerszeg Festetics László lánya, Ilona adta, amely a gyenesiek titulusválasztását számunkra értelmezi. Az állandó lakosok e szent helyet annyira magukénak érezték, hogy a kápolna mellett - három évre a felszentelés után - 1829-ben eltemették első halottjukat is.'

9 Az építés egy másik lehetéges megvalósulási módját érzékelteti a következő példa. A Tallián család a csatári hegy akkori birtokosa 1733-ban veszprémi polgároknak megengedte, hogy a hegyen szőlőt rakhassanak. 1762ben telepedett le a területen Hilárion remete, akinek Rinek József tímármester 108 forint értékű szőlőskertet ajándékozott a körülötte fekvő gyümölcsössel, présházzal, konyhával, szobával, pincével egyetemben. Ugyanakkor a földesúr az építendő kápolna javára a dézsmáról lemondott. Ilyen előzmények után 1767-re elkészült az építmény.

20 Természetesen a kápolnákat nem volt elég megépíteni, állaguk megőrzése a hegyközségek számára rendszeres feladatot jelentett, amit a csácsiak a kápolna javára szedett must árából,

2

' a tomajiak pedig az erre a célra szolgáltatott misék bevételeiből biztosítottak.

22 19. PÁKAY Zsolt-SÁGI Károly 1971. 106. 20. Veszprémi Hírlap, 1936. 9. és 12. sz. 21. PÁKAY Zsolt-SÁGI Károly 1971. 104. 22. PÁKAY Zsolt-SÁGI Károly 1971. 104.