Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

HORVÁTH Gyula: A délnyugat-dunántúli szőlőhegyek szakrális építményeinek gazdasági- és kultúrtörténeti vonatkozásai

A DÉLNYUGAT-DUNÁNTÚLI SZŐLŐHEGYEK SZAKRÁLIS ÉPÍTMÉNYEINEK GAZDASÁG- ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI VONATKOZÁSAI HORVÁTH GYULA A nyugat-dunántúli szőlőművelés éppúgy mint a Balaton-melléki, csaknem mindenütt - ha nem is folytonosan -, közel két évezredes múltra tekint vissza. HOLUB József, PÁKAY Zsolt, SÁGI Károly és mások kutatásainak köszönhetően tudjuk, hogy a középkorban Zala megyében Göcsejnek, a Kerka-, Muraköz nyugati részének erdős és a Sárvíz mocsaras vidékének, továbbá a Keszthelytől északra elterülő magasabb hegyeknek a területét leszámítva mindenütt műveltek szőlőt, vagyis ahol csak lehetett folyt bortermelés.' Az intenzív művelést igénylő növényi kultúra állandóan próbára tette az ember fizikai erejét, amelyet a természeti csapások - fagy, napsütés hiánya, jégverés rendszeres stresszhatásai közepette kellett kifejtenie. Ezért nem meglepő, ha munkájára áldást kért, szőlőterületeit az égiek oltalmára bízta, akiknek tiszteletére hálája jeléül szobrokat, kápolnákat, templomokat állított. A Balaton déli csücskétől nyugatra eső terület szőlőhegyein sohasem volt annyi középkori szakrális építmény mitit a Balaton-felvidéken.

9 De ami van, annak szépsége vetekszik amazokkal. Olyan szép példákat említhetünk, mint a Somlóhegy délkeleti szőlői között álló Márton kápolna,

3 amelyet az Árpád-korban építettek, vagy a Hévíz-Egregy határában lévő, valószínűleg a 13. század második negyedében épült templom. Ebben az épületben korábban Alexandriai Szent Katalint, manapság Mária Magdolnát tisztelik a hívők.

4 E területen állt egykor még 1423-ból, a mára elenyészett nagykanaizsai Bertalan apostol tiszteletére szentelt kápolna is.

5 A török hódoltság idején elpusztult kőtemplomainkat, kápolnáinkat a háborútól elszegényedett és vallásilag is megosztott lakosság nem tudta mindig újjáépíteni, de a vallás gyakorlásának, az önálló kultuszhely létesítésének igénye olyan erős volt, hogy gombamód szaporodtak a szakrális célú faépítmények. Pethőhenye 1708 körül épült, Szent István király tiszteletére szentelt szőlőhegyi fakápolnája,

6 1. HOLUB József 1960. ; PÁKAY Zsolt-SÁGI Károly 1971. 2. VAJKAI Aurél 1958. 10-12.; GERŐ László 1974. 362-363. 3. BÁLINT Sándor 1971. II. 459. 4. NÉMETH József 1979. 73. 5. Feltételezhetően a helyére építették később a látóhegyi Bertalan kápolnát. HOLUB József 1929. Kézirat: BÁLINT Sándor 1971. II. 227. 6. 1778-ban még megvolt, de minden fölszerelése hiányzott. KÖRMENDY József 1971. 64.