Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

SILL ABA Ferenc: Plébánia- és iskolaépületek Vas megyében a 18-19. században

A 19. század első évtizedeiben a falvakban is több iskolaház újjáépült. Ezek jellemzője, hogy a legtöbb helyen már a tanító szobája mellett volt külön iskolaterem, esetenként a tanító lakása is tágasabb volt, két vagy több szobával ellátva. Karakón szilárd anyagból épült az iskola, a tanulószobán kívül két szobája volt a tanítómesternek, konyha, kamra és istálló. Hasonló leírást találunk a miskei iskoláról is. Svábfaluban, Kőszeg mellett 1823-ban épült fel az új iskola, két szobával. Hasonló állapotok találhatók Nagypösén (Gyöngyösfaluban) és Nagypatyon. A szilárd anyagból épült iskolaházak még több esetben zsúppal fedettek. De Nyavaládon (Zalaerdődön) az 1832-ben épült iskolaházat náddal fedték. Szilárd építőanyagból készült ez a ház, vegyesen téglából és vályogból. Előfordult az is, hogy téglából és tömésből készítették a falazást, például Felsőszilvágyon 1834-ben, de már négy szobával, konyhával, kamrával, két istállóval, két pajtával és 14 öles gabonaraktárral. Náraiban feljegyezte a vizitator, hogy a régi épület helyén talpakra tömésből épült az iskola, az iskolatermen kívül egy szoba, konyha, kamra, istálló és kocsiszín tartozott a házhoz. Sárból készült, tehát döngölt falú volt az oladi iskola, két szobával. Ez az iskolaház épült újjá a század második felében a mellékelt (7-9. számú) rajzok alapján. Dozmaton 1837ben tömésből készült az iskola, a kegyúr építtette, a tetőzetét azonban a dozmati, toronyi és ondódi jobbágyok ácsolták és fedték be.

31 Vépen mórból épült az iskola és zsúppal fedett, tágas „iskolaszoba" volt benne. Meszlenben az iskola „talpra, sövényből, sárral becsapva épült két szobával, az egyik az oskolaszoba. "

32 Még Gencsapátiban is „vesszőből fonott és agyaggal tapasztott talpra épült az iskola, de konyhája téglából boltozott"

33 A tanítónak egy szobája volt, egy másik, az iskolaszoba a konyha mellett volt. Mórból épült a kamrája, istállója, hidasa, és mindez szalmával fedett. Perényén is „vesszővel fonyott, sárral tapaszott az iskola"

3

" Hasonló a helyzet Hosszúperesztegen, ahol az iskolamester vesszőből font, sárral tapaszott házban lakott, két szoba volt az épületben, a szokásos konyha, kamra és istállón kívül. Mindszenten fából és vesszőből épített (ex lignis et virgultis constructa) iskolaház volt.

35 A rumi iskola a többi háznak során kívül állt és vesszőből készült épület volt.

36 Győrváron agyagból döngölt fallal és két szobával készült az iskolaház. Fából készült iskola volt Búcsúban, Hosszúfaluban, Bögötén, két szobával. Szenttamás községben e település lakói, a molnári és a püspöki lakosok közösen építették az iskola faházát. Gersén, Nyőgérben, Pecölben és Kenézben faépület volt az iskola két szobával. Nagykajdon az iskola két szobával talpra épült, de konyhája „téglából kéményre készült el"

37 a kocsiszín és istálló mór tömésű volt. 31.SzPLt BA Visit. 1. köt. 197. 32.SzPLt BA Visit. 2 köt. 82. 33.SzPLt BA Visit. 2. köt. 110. 34SzPLt BA Visit. 2. köt. 112. 35.SzPLt BA Visit. 4. köt. 141. 36.SzPLt BA Visit. 5. köt. 126. 37.SzPLt BA Visit. 1. köt. 132.