Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
SILL ABA Ferenc: Plébánia- és iskolaépületek Vas megyében a 18-19. században
volt egy tágas tornác, ebből nyílott ajtó a konyhába, ahonnan a cselédszobába léphettek. A tornácból nyílott ajtó a kamrába is. Ezek az épületrészek boltozottak voltak, akárcsak a földbe mélyített pince is. A tornácról lépcső vezetett a ház kapujához, amely zárható volt, s így az egész plébániaház egységesen összefogott építményt alkotott. Ettől a lakóépülettől teljesen külön állt a gazdasági épület, benne a kamra pincével és két istállóval. Az összes épületrészeket a kegyúr tartotta fenn, a plébánia- és leányegyházak lakóinak kézi- és fuvarszolgáltatásával. A pajtát azonban és a juhok aklát a plébános saját költségén készíttette el. A 19. század közepén több falusi plébánián találkozunk a gazdasági épületekhez tartozó juhakollal, így például Nagyölbőn és Sáriban, A plébániaházak lakórésze ebben az időben általában szilárd anyagból készült, a gazdasági épületek azonban készülhettek fából, így például Oszkón az istálló, a kocsiszín, a pajta és a pajtafia. Már szinte kivételnek számít Salfa, ahol „a plébániaház sárral tapasztott, sövényből talpra épült, vagyon benne három szoba, egy konyha, két kamra, kis pince, három istálló, cséplőpajta egy fiókkal és sertésól." 29 Másutt csak a gazdasági épületek készültek sövényből és agyagból, például Jakon, Náraiban, vagy mórból, esetleg döngölt agyagból, például Szentlőrincen, Táplánfán, Szécsenyben, 4. Iskolaházak a 19. század első felében Szombathely mezővárosban a líceum épülete mellett, az ún. „városházában" kapott helyet az iskola. A tanítónak két szobája, konyhája, kamrája, istállója és pincéje volt, ennek közelében burgonya- és zöldségtároló üreg. A növendékek számára két tanulóterem készült és a segédtanítónak egy-egy szoba. Sárváron egészen új és szilárd anyagból készült az emeletes iskolaház. A földszinten két szoba volt, benne konyha, kamra és pince. Az emeleten két tanulószoba és egy szoba a segédtanító részére. A gazdasági részen kocsiszín és istálló volt. Sáriban szintén szilárd anyagból épült az iskolaház, de szalmával volt fedve, két szobával, konyhával és kamrával. Mindezekhez kapcsolódott az istálló, ez sövényfalból készült, Rohoncon az iskola szilárd anyagból épült fel 1829-ben, emeletes volt, az alsó részen a tanító és segédtanító számára három szoba. Konyha, kamra, istálló, pajta és pince tartozott az épülethez, A mezőváros építtette és tartotta fenn. Muraszombatban téglából épült az iskolaház a 19. század első negyedében. A tanítónak két szobája volt, ezenkívül egy iskolaterem található az épületben, konyha, kamra, istálló pajta és pajtafia, Jánosházán jó állapotban volt a szilárd anyagból épült, két szobával és a szokásos melléképületekkel ellátott iskolaház. Jakon kőből épült az iskola és cseréppel fedett, három szobával, ezenkívül a segédtanító részére „kis benyíló" szobával. 30 29,SzPLt BA Visit. 2. köt. 146. 30.SzPLt BA Visit. 1. köt. 157.
