Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

SILL ABA Ferenc: Plébánia- és iskolaépületek Vas megyében a 18-19. században

szilárd anyagból. Ezt azután saját tulajdonának tekintette és addig biztosította benne a tanító lakását, amíg a földesúr falujában a tanítást végezte, Ikerváron Batthyányiné Skerletz Borbála 1819-ben új iskolát építtetett egy szobával, konyhakamrával és egy iskolateremmel, Gazdasági épületrészeket is készíttetett istállóval, pajtával és pajtafiával. Az egyházi épületeken, főleg a városi településeken volt tapasztalható nagyon jelentős fejlődés, Szombathelyen a 18. század végén Hefele építőművész tervei alapján műemléki rangon építették át a plébániaházat. Az emeleti részen négy szoba és kamra volt található, a földszinten két szoba, konyha, és alul boltozott pince. Különálló épületben volt egy további kamra, két istálló, szekér- és szénaszín, két magtár és disznóól. Mindez cseréppel volt fedve,

27 Kőszeg királyi városban a 19. század közepén ugyanaz a plébániaház, mint előbb, de Bőié vizitációja teljesebb leírást ad róla. Emeletes építmény volt, fazsindellyel fedve, hét szoba volt található az épületben, három konyha és három kamra, egy pince, külön préskamra, két istálló, két sertésól, egy kocsiszín és fáskamra, A pajta is kőből épült és cseréppel volt fedve. Rohoncon szintén szilárd anyagból épült a plébániaház, cseréppel fedett, nyolc szoba volt benne, konyha, kamra, két istálló, pince és kocsiszín. Rohoncon külön a horvát híveket szolgáló plébániaház is található, de a 19, század közepe táján ez a plébános gazdasági majorjává alakult. Maga a ház szilárd anyagból épült, zsúpfedéllel, két szoba, konyha, három kamra, egy istálló, pince, pajta és gyümölcstároló volt az épületben. Sárváron a 19. század közepén már állt az új plébániaház. Ez szilárd építőanyagból épült és cseréppel volt fedve. Nem volt emeletes épület, de több szoba volt benne, konyha, pince és kocsiszín. Sári község ekkor már Sárvár leányegyháza lett, és az itteni plébániaház, amely szintén szilárd anyagból épült, gazdasági célokat szolgált. Két szoba, konyha volt benne és gyümölcsös kamra. Az istálló, a kocsiszín és a pajta agyagból döngölt épület volt. Egyes mezővárosokban még ebben az időszakban is falusias jellegű plébániaházzal találkozunk. így például Muraszombatban, ahol a ház ugyan szilárd anyagból épült, de zsúppal fedett és a plébánosnak csak két szobája volt. Ezenkívül volt a két cselédszoba és a káplánszoba. Az épülethez két kamra és pince, két kocsiszín, ló-, ökör- és tehénistálló tartozott. Ugyanakkor Hetyén falusi környezetben meglepően korszerű, már-már polgári jellegű plébániaház épült 1827-29-ben. „A legjobb anyagból készült" - írja a vizitator.

28 A lakórész teljesen különálló épület volt és cseréppel fedett, a gazdasági épületrészektől elválasztva. Czuppon György kanonok, egykori hetyei plébános alapítványából és a Gotthard család támogatásával építették Hetye plébánia, Duka és Kissomlyó leányegyházak hívői. A ház felső részén tágas, nyitott tornác (ambitus) volt, ebből nyílott egy kisszoba, s ezek a részek boltozottak voltak. A két lakószoba lapos, tömör stukatúr cementerősítéssel készült. A ház alsó részén szintén 27.SzPI_t BA Visit. 1. köt. 22. 28.SzPLt BA Visit. 3. köt. 97.