Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
NAGY Zoltán: Körmend belváros kézműves házainak népi építészeti tanulságai az 1826., 1834. évi tűzkár-jegyzőkönyvek és más kiegészítő források adatai alapján
KRUCZLER PÁL szűcs (1828), „csak télen dolgozik", ev. házas zsellér, „vagyonára nézvést" 1834 2. class. Adó (1824) 20 f. 26 x. 1822. évi ev. összeírás 4 kapás szőlő. Háza: eleje 3 derék téglából kéményre, konyhája téglából vagyon téglakéményre. Hátul négy derék talpakra, csak a fedele égett le. Megjegyzés: 3 derekat cserépsindelyre fog venni. Kár: ház teteje 300 f., kamara, szoba, istálló ledőlt 200 f., 4 szekér széna 80 f., 8 köböl kukorica 35 f., 8 köböl liszt 40 f., kamaraeszközök 50 f., összesen 705 forint. A becsült kár 10%-át kapja az uradalomtól segitség képpen. 70 forint = 4000 faltégla + 2000 cserépsindely. 140. sz. ház Katolikus plébánia épülete, nem égett le. Böle András püspök levele elégettek megsegítésére 1834 január 9. Körmendi katolikus egyház irattára VIII/52. „A körmendi szegényeken, kik a tüz által végső Ínségre jutottak, szánakodván ehol a kulcsárném által két szekeremen küldök 280 pék kenyeret, oly kéréssel, hogy azokat az Ur által venni és a károsodott ügyefogyottak között felosztani ne terheltessen... Sajnálom az urak házát is, de egyenesen örülök, hogy lakóháza és temploma a tüztülmegmenekedett ..." 141. sz. ház A Taulajdonosok: 1817-1857 Gombás János CSIZMADIA. Lakók: 1824 Stadler Mátyás KAPCAKÖTŐ, Berman József KÉZMŰVES 4 f. 48 x, Gombás Józsefné kézműves özvegye 4 f. 48 x, 1828 Barabics István CSIZMADIA, 1857 Harang Károly KÖTELES. 1828 A ház állott két szobából, egy konyhából, egy kamrából. Felét árendába adja Stadler Mátyás kapcakötőnek. 1834 GOMBÁS JÁNOS csizmadia (1828), „legénye nincs, csak maga folytatja mesterségét", kat. jobbágy, 54 éves + 1839 (60), „vagyonára nézvés" 1834 2. class. Adó (1824) 21 f. 1828-ban 1 üsző. Háza: 4 derékból állott, melynek kéményes konyhája vagyon. Azon föllül az UDVARÁBAN négy derék fatalpra volt, egy deréknak falai megmardtak, többi tödig égett. Megjegyzés: A HÁZA ÖT ÖLLYEL HÁTRÉBB VAGYON AZ UDVARÁBAN, AZT ELŐBBRE A REGULÁTIONÁLIS LINEÁIG FOGJA ÉPÍTENI. AZ egész házat cserépfödére fogja venni. Kár: ház teteje, kamara, istálló, összesen 600 forint, 4 szekér széna 80 f., 6 köböl kukorica 20 f., összesen 701 forint. A becsült kár 10%-át kapja az uradalomtól segitség képpen. 70 forint = 7000 faltégla. 141. sz. ház B Tulajdonosok: 1817-1828 Kertész Ferenc CSIZMADIA, 1834 Kertész Ferencné és veje Palkó János TAKÁCS, 1857 „reguláivá". 1834 Kertész Ferencné veje PALKÓ JÁNOS takács, kat. házas zselér, „vagyonára nézvést" 1834 3. class. Háza: öf derékból állott, NÉGY DERÉK TÉGLÁBUL, EGY DERÉK TALPAKRA. A négy derék falai konyha bolthajtásával és kéményével együtt megmaradtak, hanem a kéményes konyhaboltot mégis el kell bontani, mert BOLT TARTÓ FA igen megégett. Kár: ház fedele, kamara, istálló, szobák és konyha FÖLSŐ ALSÓ PADLÁSAI egészen elégtek. Ablakok és ajtókkal együtt és a takács mesterséghez a szerszám 2300 f., 6 szekér széna 120 f., összesen 2420 forint. „Ezen ház capuláltatni fog AZ UTCA KESKENYSÉGE MIATT. Az egész ház fundusa foglal magába 76 négyszögölet. Ezen ház regulátió alatt vagyon. Egyébiránt cserépre fogja az uj házát épiteni." A
