Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

BÍRÓ Friderika: Füstösház az Alpok alján

5. kép. Felsőszölnöki ház alaprajza. A képen jól látszik a régi füstösház mérete és a leválasztás menete. A szombathelyi múzeumfaluba azonban két másik fontos épület is bekerült. Az egyiket a vend vidéki szlovén nemzetiségű Felsőszölnökön, a másikat a Szombathelytől nyugatra fekvő német nemzetiségű Pornóapátin bontotta le BARDOSI János. A felsőszölnöki lakóház építése idején, a 18-19. század fordulóján még füstösház volt (5. kép), Lakóterének füsttelenítése - ugyanúgy, mint az előbb említett lakóházak esetében, feltehetően a 19. század derekán következett be. A füsttelenítés azonban ennél a lakóháznál másképp történt. Itt ugyanis a füsttelenített szobát nem hozzáépítéssel, hanem a helyiségek belső leválasztásával, illetve átrendezésével oldották meg. A nagy füstösházat kettéválasztották egy téglafallal, amit a kemence mögött húztak fel, a túloldalra egy kívülről, az eredeti kemence padkájáról fűthető táblás kályhát emeltek. A leválasztott szobába a füstöskonyhán keresztül lehetett bejárni. A régi füstösház füstöskonyhás lakóházzá alakult. Az eredeti füstöskonyhát pedig megnagyobbították úgy, hogy a mellette lévő kamra közfalát lebontották. Mivel korábban ebből a helyiségből lehetett belépni a házba, az eredeti bejáratot meghagyták. Bontáskor a konyhai sárkemence fölött boltíves szikrafogót találtak és a mennyezetgerendákba vágott négyszögletes nyíláson deszkakémény állt. Korábban - a tolóablakokon kívül - a kamrába ömlött a konyha füstje és innét az ajtón távozott a szabadba.