Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
NAGY Zoltán: Körmend belváros kézműves házainak népi építészeti tanulságai az 1826., 1834. évi tűzkár-jegyzőkönyvek és más kiegészítő források adatai alapján
605 forint, vagyona 1193 forint, de ezt 450 váltóforint adósság terheli, tehát a tiszta örökölhető vagyonrész 743 forint, amit két lánya és egy fia birtokolhat, azaz mindenkinek jut 247 forint, vagyis 100 forint ezüstben amit, mi valljuk be: nem túl nagy vagyon, habár ha a város 1832. Szent György naptól 1833, év Szent György napi bevételéhez 502 forint 56 krajcárhoz hasonlítjuk, nagyságán mégis elgondolkodhatunk. 46 Orbán Jánosné, magyar vargáné, vagyona sem nagyobb az 1856. évi hagyatéki leltára szerint, 47 bár még férje életében fonásból épült házuk 1834-ben földig ég, s akkor a kár a bent égett termékekkel, fonállal együtt tetemes, 1475 váltóforint. 1856-ban a „Malom utca 87. sz alatt 1 szoba, 1 konyha, 1 benyilló téglából épült cserépfedeles, mégis két kis szoba, 1 kis konyha, 1 istálló és egy szürü áll talpakra, sövény falakra zsúppal fedett ház hellyel, 600 forint"-ra becsültetett. A tulajdonában lévő öt tagban lévő mintegy három és fél hold földje, fél hold réttel együtt 440 forintot ért, Ruhaneműje a házi eszközökkel együtt sem ért összesen 20 forintot, adósságai viszont a 280-at is meghaladták. Tiszta vagyona így 776 váltó forintra csökkent, Az egykori városbíró, a jobbágytelken ülö, s magtalanul elhalt Cizmber József szabó mester Körmenden gazdagnak számíthatott, A belső városban a Templom utcában öí derékból álló kéményes téglaháza 1830-ban 2000 forintot ért, a hídontúli kertben fekvő pajtáia a földdel együtt 600 forintért talált gazdára, míg 13 hold földje, 12 hold rétje 3800 forintra becsültetett. Készpénze és 6%-os kamatozású kintlévőségei a 3000 forintot is meghaladták. Házi mobil iái és terményei, melyet szintén elárvereztek, 1000 forint feletti összeget tettek ki. Teljes vagyona 7112 forint volt. Néhány eredeti öröklevél is megmaradt a tüzek súlytotta időkből, melyekben a föld és a rét adás-vétel tárgyát képezték. 1827-ben kelt Németszecsődi Papp Katalin körmendi örökségének „német hosszú fordulóban lévő 3/4 hold" földjének 190 váltóforinton való eladásáról szóló levele. 48 Németh József varga, körmendi polgár 1830. december 18-án eladja 3 fertály (3/4 hold) Hosszú fordulóbeli földjét Papp István csizmadia, körmendi polgárnak 190 forintért. 49 1834. június 12-én kelt az a levél, melyben Csöbör József újvárosi lakos Egy egész és tizenhárom harmincketted holdból álló rétjét Körmend határában Molnár Andrásnak és hitvesének 145 váltóforintért eladta." 50 1834. év utolsó napján születik meg az egyezség Papp István és Börzöli József között a Szíjban fekvő 1/4 hold rét dolgában. A levélben az eladó kiköti, hogy a rétért kért 52 pengő forintokat úgy adja Börzöki, hogy „minden forintban három ezüst húszas számláltasson", tehát a vételár a régi forint értéke szerint köttetett.. . 51 A föld után az ingatlan és az igás állat jelentette az örökölhető vagyon nagyobbik részét. A házak esetében kivételesen új épületek becsárait is megtudhatjuk az 1834. évi tűzkárjegyzőkönyvből. Maár János csizmadia Kapu utca 78. sz. házának 46. VamL: Vk 39. 19. cs. Leithner András városbíró számadásai 1832/1833. 47. VamL: IV. 187/e. 351/856. sz. Orbán Jánosné hagyatéki ügye. 1856. 48. RHM-Ht. 84.1.204. Öröklevél. 1827. júl. 16. 49 RHM-Ht, 84.1.213. Öröklevél 1830. dec. 18. 50. RHM-Ht. 84.1.222. Öröklevél 1834. VII. 12. 51. RHM-Ht. 84.1.223. Öröklevél 1834. dec. 31.
