Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

NAGY Zoltán: Körmend belváros kézműves házainak népi építészeti tanulságai az 1826., 1834. évi tűzkár-jegyzőkönyvek és más kiegészítő források adatai alapján

épületeket, illetve az alaprajzon egyvégtében, egy fedél alattinak tüntetik fel az eltérő falazatú házakat. Ez utóbbi esetben a sövényből épültek színezése a fejlettebb építőanyagból készültével megegyezik. A teljes telek hosszúsgát uralja pirosra színezve Orbán Jánosné magyar vargáné háza, mely a hagyatérki leltár szerint a következő részekből áll:

19 „A Malom utcában 87. sz. alatt 1 szoba, 1 konyha, 1 benyilló téglából épült cserépfedeles, Még is két kiss szoba, 1 kiss konyha 1 istálló és 1 szürü talpakra sövény falakra zsúppal fedett, ház helye, palántos és káposztás földdel együtt 600 forint". A telek végébe épített pajtát sem ábrázolják feltétlenül, illetve a 10 évvel később készült 1867. évi felvétel

20 az eddig még sárga színezéssel jelzett épületrészeket elhagyja, jobb esetben vörös színnel jelzi, holott bizonyosra vehető, hogy a gazdasági épületeket és házrészt tűzvész híján indokolatlan lett volna átépíteni vagy elbontani. Ez a térkép már csak egy színt ismer, de ettől még a város épületei a kiegyezés évére nem lettek teljes egészében minden ízükben téglafalra átépítve. 19. VamL: IV. 187/e. 351/856. sz. Orbán Jánosné, Csekecsics Katalin hagyatéki ügye. 20. VamL: Körmend határrajza T 453. sz. Az 1867. évi kataszteri felméréshez készült vörössel színezett kéziratos térkép. 3. kép. Körmend kataszteri térképének részlete. Színezett kéziratos térkép. Eredetije: Vas megyei Levéltár Körmend K-1857.