Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
DOMONKOVITS Péter: Armalista, kúrialista és birtokos nemesek lakóházai, gazdasági épületei Vas megyében, a 18. században és a 18-19. század fordulóján
Rumy Boldizsár és felesége, Hertelendy Éva után maradt ingó és ingatlan vagyont 1753 áprilisában írták össze. A téglából épített, tornácos - ahogy a forrás írja „vagy is folyosója" van - residentia Rumban állt. Az első szobában nagy zöld kályha melegített. Ebből nyílt egy másik, ún. „benyíló öregszoba", melynek alja téglával volt kirakva. Ebben is egy zöld kályha volt. Mindkét szoba jó gerendázattal, deszkapadlással rendelkezett. Ez utóbbi szobából egy kis bolthajtásos „benyíló" „boltba" lehetett eljutni. Az első szoba mellett, a konyha felé menve a folyosón egy kémény „állás"-t jegyeztek fel, A másik irányban pedig a padlásra lehetett felmenni. A konyha mellett, a folyosó hosszában egy boltíves, téglapadlóval ellátott harmadik nagyszoba van, melyben „kis cifra zöld kályha" melegített. Innen egy kis tégla padlózatú, bolthajtásos szobába lehetett menni. A leírásból kiderül, hogy a szobák „átjárhatók". A javításra szoruló tetőnél a két fedőanyag és fedés egyaránt megtalálható; míg az első két szoba és a konyha zsindellyel fedett, úgy a többi rész zsupozott. A tető fizikai állapotával, rongálódásaival kapcsolatosan az összeírok megjegyezték; ha a zsupozást minél hamarabb ki nem javítják, úgy „nem kevés kár" lesz a „boltozásban". Rumy Boldizsár kúriáját alápincézték. A konyha alatt egy borospincét, továbbá egy káposztás és egy élelemtároló pincét, valamint 3 zöldségtárolót jelöltek meg. A residentia előtt, átellenben egy hátsó részében már romladozott, kályhás szoba, konyha tagolású cselédház állt, melynek gerendázata, „hasogatott fábul" készült padlása még jó állapotú. Innen következett a gazdasági épületek sora. A cselédház végében egy dupla hidas, egy „boronából" készült lóistálló állt, melyek mögött 3 új, „boronából", illetve téglaoszlopokra épített istálló kapott helyet. Ez utóbbiak - egy zsúpfedéllel fedettet - még nem készültek el, sem padlásuk nincs, sem tetejük sincs lefedve, de még lécezve sincsenek. A tágas pajtáskertben téglaoszlopokra épített pajta állt, amihez nyugatról pajtafiát, keletről téglából bolthajtásos „eledeies" kamrát építettek. Ez utóbbi kamra előtt egy rozzant istálló és egy szekérszín volt. Rumy Boldizsár allodiális fekvőirtoka 241 hold szántót - melyből 109 holdnyi ekkor vetetlen terület volt -, 107 kaszás rétet tett ki. 7 egésztelkes, és 5 féltelkes örökös jobbágya, 3 egésztelkes, és 3 féltelkes szerződéses („leveles") jobbágya mintegy 219 hold úrbéres szántót művelt meg. 22 Szombath György senyefai kúriája - ahogy forrásunk írja - „kastély"-a téglából épült, zsindellyel fedett. Az 1749-es összeírás három egységben ún, „contignatio"-ban 23 ismerteti az épületet. Az alsó részen jobb kéz felől a konyha van, egy kis cselédszobával és két „derékból álló" pincével. A középső „épület egységben" (contignatio) egy nagy fogadóterem („palota") található, ezt követi két egymásba nyíló szoba, egy éléskamra, egy kis konyha. Mindegyik boltozott, stukatúros helyiség. A felső „épület egységben" (contignatio) egy deszkapadlással ellátott nyári szobára és két tégla granariumra osztódott. Az udvaron egy kályhával ellátott 22. VaML Árvaügyi iratok fasc. 2. No. 5. A Hertelendyekkel rokon Rumy Boldizsár társadalmi helyzetére, műveltségére: TÓTH István György 1990. 248-250. 23. A szó gerendákkal összefogott egységet, padlást és deszkázatot is jelent. Ld.: FINÁLY Henrik 1884. 482.
