Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

KVASSAY Judit: Régészeti adatok a Zala megyei 15-16. századi háztípusokhoz

A ház korának meghatározását lehetővé tevő leletanyag

5 zömmel a tűzhely környékén került elő. A kerámiák formájuk és díszítésük alapján a 15. század második fele és a 16. század első fele közti időszakra tehetők. Igen hasonlóak a sarvalyi, azonos korszakbeli településen feltárt edényekhez,

6 Ezt a keltezést támasztja alá a zárt karika fogójú, mesterjegyes kovácsoltvas olló is.

7 Ritka leletnek számítanak a kovácsoltvas gyertyatartók. Házunkban két darab is előkerült: a délkeleti sarokban egy spirálisan csavart szárú, kétágú gyertyatartó,

8 az északi fal mellett pedig egy cseppfogós, szorítókaros példány,

9 Az utóbbi bronzból készült, a 15. század elejére keltezhető párhuzama a budai várból ismert.

10 A tűzhely közvetlen közelében talált, téglalap alakú, hajlított lábakon álló kovácsoltvas sütőrostély

11 egyedülálló lelet. Csak az erdélyi 17-18. századi leltárak

12 említenek ilyen konyhai felszerelési tárgyat, Magyarországon ásatáson még nem került elő hasonló darab. A ház tehát a benne előkerült leletek tanúsága szerint a 15. század második fele és a 16. század első fele közti időszakban állt, de csak rövid ideig, amint azt a tűzhely gyengén átégett sütőfelülete, valamint a csak nyomokban megfigyelhető, egyszeres padlótapasztás mutatja. Az épület funkciójának meghatározására szintén a leletanyag ad támpontot. Már az átlagos késő középkori háztartásból hiányzó, de itt meglévő vastárgyak - a rostély és a két gyertyatartó - is azt mutatják, hogy különleges "háztartással" van dolgunk. Ezt erősíti a kerámiaanyag típusbeli megoszlása, ugyanis feltűnően nagy mennyiségben találtunk folyadék tárolására szolgáló edényeket: 3 palackot, 4 korsót, 12 kancsót, 1 kiöntőcsöves kancsót hozott felszínre az ásatás. Véleményem szerint a ház, ahol esténként két gyertyatartóban négy szál gyertya is éghetett, ahol a hétköznapi háztartásban ismeretlen rostélyon különleges fogások készülhettek, és ahol ennyi kancsó, korsó, palack

13 található az „étkészletben" csakis kocsma lehetett. Gazdasági épület Hahót (Zala megye, egykori nagykanizsai járás) határának délkeleti részén, a Szévíz (a szabályozás előtt Pölöske-patak) nyugati partján, a vizenyős területből 5. A leletek a zalaegerszegi Göcseji Múzeum Régészeti Gyűjteményébe (a továbbiakban ZGM) kerültek leltározásra a 94. 30. 1. 1. -94. 30. 13. 19.; 96.1.1.1-96.1.8.3. leltári számokon. 6. HOLL Imre-PARÁDI Nándor 1982. 92-112. 7. ZGM 94. 30. 10. 10.; HOLL Imre-PARÁDI Nándor 1982. 62. 8. ZGM 94. 30. 7. 11. 9. ZGM 94. 30. 11. 13. 10. HOLL Imre 1987-1988. 189. 11. ZGM 94. 30. 10. 11. 12. B. NAGY Margit 1973. pl. 57., 65., 66., 80. stb. Köszönöm HOLL Imrének, hogy erre az adatra felhívta figyelmemet. 13. Poharat mindössze két darabot találtunk, de ez a kocsmában nélkülözhetetlen tárgy valószínűleg inkább kevésbé törékeny, de a tűznek teljesen martalékául esett faanyagból készülhetett.