Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

KVASSAY Judit: Régészeti adatok a Zala megyei 15-16. századi háztípusokhoz

RÉGÉSZETI ADATOK A ZALA MEGYE115-16. SZÁZADI HÁZTÍPUSOKHOZ KVASSAY JUDIT Zala megyei elpusztult középkori településeken vezetett ásatásaim során három különleges épület maradványait sikerült feltárnom. Ismertetésükkel remélhetőleg hozzájárulhatok a Nyugat-Dunántúl népi építészete középkori gyökereinek felderítéséhez. Még akkor is, ha a régész ásója nyomán kibontakozó alaprajzok, az épületek szerkezetére, a falazatra utaló nyomok gyakran hiányosak (nem csoda, hiszen egyrészt a szerves építőanyagok az évszázadok folyamán szinte nyomtalanul elenyésztek, másrészt a mai felszínhez legközelebb eső késő középkori leletek vannak legerősebben kitéve a talajművelés és az erózió pusztító hatásának) - megnehezítve a rekonstrukció munkáját. A feltárások eredményeinek bemutatásakor az épületek szerkezetének, rendeltetésének és korának meghatározásához szükséges adatokat ismertetem csupán. Az ásatási megfigyeléseket, az előkerült leleteket és a falvak történetét a szakfolyóiratok számára leadott publikációkban közlöm részletekbe menően.' Egyosztatú. tűzhely es ház Csesztreg (Zala megye, egykori lenti járás) határának északkeleti részén, a Cupi-patak árterét kísérő fiatal fenyves, a Mihomi-erdő szélén 1993-ban végeztem szondázó ásatást,

2 amelynek során egy leégett egyosztatú, tűzhelyes ház maradványai kerültek napvilágra. A középkorban elpusztult falu helyén sajnos további feltárásokra, de még felszíni megfigyelésekre sincs mód a fiatal fenyves erdőben. A lelőhelyet a középkori Mihon faluval azonosítjuk, amely egyike volt az oklevelekben 1334-től kezdve „Hétkutas" néven említett falucsoportnak.

3 A település feltehetően 1576-ban pusztult el, amikor a törökök feldúlták Csesztreget és környékét.

4 Területe ezt követően beleolvadt Csesztreg határába, emlékét a földrajzi név őrizte meg. 1. ACsesztreg-Mihomi-erdőben végzett szondázó ásatásról készült beszámoló: KVASSAY Judit 1996.; a Hahót Telek-szegen folytatott ásatások összefoglaló közleménye az Antaeusban történő közlésre leadva, megjelenés alatt. 2. A csesztregi Önkormányzat felkérésére, a Göcseji Múzeum ásatási keretéből. 3. HOLUB József 1933. 446. 4. HELYTÖRTÉNETI LEXIKON. Csesztreg 233.