Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

MAYER Vera: A ház- és udvarformák változása Dél-Burgenlandban a 20.században

ben elterjedt, azután egy időre elfordultak ettől az egyszerű formától. Újabban azonban ismét terjed, többé-kevésbé fűtéstechnikai okokból - minél tagoltabb ugyanis az épület, annál több külső felülettel rendelkezik; következésképpen minél közelebb áll a négyzethez, annál kisebb az alapterülethez viszonyítva a külső felület. Ezért a teraszt is a lakással összekapcsoltán tervezik. Ma az az alapszabály érvényesül: minél zártabb a házforma, annál kisebb az energiafelhasználás. Emellett a térformálásnál arra ügyelnek, hogy a lakóteret, amennyire lehetséges, egy sarokba vonják össze, s a hálóhelyiségeket is egy tömbben helyezzék el. így kialakul egy hálószobából, gyerekszobából, fürdőszobából álló lakásrész az egyik oldalon, a másikon pedig a konyha, a lakószoba, és a tárolóhelyiség alkotta tömb. A házak mérete a 80-as években általában ismét csökkent, mivel egy nagy ház fenntartása mind nehezebben finanszírozható. A posztmodern irányzat térhódításával és a faluújító mozgalmakkal a 80-as években fordulat áll be. Előtérbe kerül a természetes építőanyagok használata, a tájba illő építkezésmód, a helyi házformákhoz való kapcsolódás. Az építkezés anonym jellegéből adódóan azonban a történeti formák használata sztereotippé válik. Ilyen sztereotípia a burgenlandi ház. 5. Törekvések a korszerű regionális építészet megteremtésére Mindeddig csak kevés építész foglalkozott behatóan, kreatív módon a hagyományos burgenlandi ház- és településformákkal. A Pinkóc (Güttenbach) 240. sz. alatti új ház (Radakovits-ház), Kaitna-Reichel-Smetana 1987/88-as terve, majdhogynem kivétel. Ez az épület a tradicionális elemek (hajlított ház, tornác, oromzat) kreatív átültetését és a modern építészeti formaeszközökkel (acéltorony) való harmonikus összekapcsolását példázza. Ez azonban kivételes. A házak döntő többsége továbbra is építész segítsége nélkül épül. Ez a tény egész Ausztriára, sőt Európára is érvényes. A ház- és udvarformák 1945 utáni változása, mint gazdasági, szociális mutató A fenti példákból látható, hogy az utolsó 80-100 év építkezéseinél óriási változás ment végbe a ház- és udvarformák, a térszerkezet és a lakáskomfort terén. Az építészeti fejlődési irány, az általános civilizációs vívmányok, az új építőtechnikák és energiakoncepciók mellett a gazdasági, szociális változások is fontos szerepet játszottak. Ezt két konkrét példával szeretném megvilágítani. 1. példa: Kisszentmihály (Kleinpetersdorf). Egy parasztporta átalakulása egy csak mellékesen gazdálkodó (szemtermelő) építőipari munkás lakó- és munkahelyévé. Az életmód és építkezésmód második világháború utáni strukturális változásainak Burgenlandra jellemző tipikus példája ismerhető meg Kisszentmihályban (Kleinpetersdorf). Itt Arthur HABERLANDT megörökített egy 1805-ben épült, soros