Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

PERGER Gyula: Képoszlopok a Kisalföldön

3. kép. A soproni Lénárt-kereszt. 4. kép. Pék-kereszt a Soproni Múzeum parkjában. levéltári anyaggal azonosítható, ma is meglevő emlékek alapján feltehető, hogy többségük képoszlop formájú lehetett.

15 A ma is álló legkorábbi ilyen építmény a Pihenő-kereszt, német nevén Rastkreuz, a Balfra vezető út mentén. A hagyomány szerint e helyen pihent meg Szent Quirinus, amikor a római kormányzó Savariába vitette, hogy ott kivégezzék.

16 A Pihenő-kereszt törzse valószínűleg 13. századi. E román kori építmény hasábalapon áll, széles négyszögletes törzse oldalainak közepén egy-egy féloszlop domborodik ki. A törzsnek ezt a formáját követi a párkány, mely fölött három irányban nyitott, íves záródású fülke van. Ebben egykor Őrangyal szobor állt.

17 Tetejét keresztben végződő, négyzetes gúlasisak zárja (1-2. kép). A gótikus Lénárt-kereszt eredetileg a kis Pócsi-kapu közelében állt a városfalhoz támaszkodva.

18 A 15. század közepén készült képoszlop széles talapzaton álló pillérje gótikus faragványokkal díszített. Elölről és hátulról kétosztatú csúcsíves mező felett négykaréjos kerek rozetta. Bal oldalán szög15. Erre nézve bőséges levéltári adatot idéz CSATKAI Endre 1956. 430. 16. CSATKAI Endre 1956. 430. felveti, hogy a rast szó valójában nem pihenést jelent, hanem ahogy Luther is használta, recht értelemben veendő. Olyan helyet jelöl tehát, ahol a polgárok évente megbeszélték a földhasználat kérdéseit. 17. A 30-as években készült fényképfelvételeken ez még jól látható. 18. HEIMLER Károly 1936.