Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)
NEVIZÁNSZKY Gábor: A szlovákiai Kisalföld faluásatásainak tanulságai
Komját-Vicena, 34 Tómegyer-Alsó Keresztúr. 35 Jelentős azonban az agyagkemencés házak gyakorisága a Zobor vidéken. Nyitraegerszegen, 36 Gesztén, 37 Nyitrán (legalább két lelőhelyen, például Zoboralján és a Chrenová II lakótelepen) csak ilyen tüzelőberendezésű objektumok kerültek elő, míg több, Nyitra város területén fekvő lelőhelyen (Párovské Hájé, 38 Őindolka, Mikov dvor 39 ) és az Aranyosmarót közelében fekvő Nagyszelezsényben (Vel'ké Síazany) kőkemencékkel vegyesen fordultak elő. Ritkábban ugyan, de egyre gyarapodnak az olyan veremházak, amelyekben mindkét kemencét felépítették, például Muzsla-Csenkepuszta, 40 Izsa-Leányvár, 41 Ebed-ebedi puszta, 42 Pat-Dunapart. 43 Az eddig feltárt agyagkemencés házak számát illetően konstatálhatjuk, hogy számuk az eddig ismert 44 lelőhelyen minimálisan 65-70 körül mozog és nagyjából a feltárt veremlakások egynegyedét jelenti. 44 Megjelenésük és elterjedésük több megválaszolatlan problémát vet föl. Az agyagkemencés házak a Kisalföld térségében ha ritkán is, de ismertek a korai szláv, illetve az ún. prágai típusú kerámiával keltezett településeken, valamint a részben későbbi avar kori lelőhelyekről, például Ebed. 45 Nincsenek azonban megbízható adatok a 9. századi létezésükről. Újabb megjelenésük kezdete a 10. századi történeti eseményeivel, a honfoglaló magyarság megjelenésével is összefüggésbe hozható, akárcsak a szabadban is lévő agyagkemencék (ún. külső kemencék), valamint a 10-12/13. századi településeken előforduló árokrendszerek. Rendkívül gyér régészeti adatokkal rendelkezünk területünkön az Árpádkort követő századok háztípusairól. Vidékünkön, ha ásatások alkalmával kerültek is elő az említett korból települési objektumok, mint például Ógyallán (Abadomb), Madáron, Bajcson, Kojáton stb., teljes épségben megmardt lakóház alaprajzát csupán a Kisalföld keleti peremén túl fekvő Helembán tárták fel. Itt egy háromhelyiséges, L-alaprajzú épület (méretei: 5,2x15 m) a kamra alatti pincével került elő, melyet az ásató régész a 16. század első felére keltezett. 46 Egy másik, de csak részben kiásott, a 15-16. századra keltezett lakóházat Tótmegyer (Palárikovo) Keresztúrnak nevezett dűlőjében találtak. 47 34. BÁTORA, J. 1975. 21. és a szerző szóbeli közlése. 35. BENADÍK, B. 1974. 24.; HABOVSTIAK, A. 1985.303-304.; Itt helytelenül tünteti fel a dűlőnevet - helyes a Dolny Keresztúr. 36. BÁTORA, J. 1985. 46. és az ásató szóbeli közlése. 37. A nyitrai Régészeti Intézet Adattára 10375/83. sz. jelentése. 38. FUSEK, G. 1990. 57.; PRAMENE. 1989. 215.; PIÉTA, K.-RUTTKAY, M. 1987. 88. 39. RUTTKAY, M. 1992. 593-610. 40. KUZMA, l.-OZÜÁNI, O.-HANULIAK, M. 1983.145., 81. kép; HANULIAK, M.-KUZMA, l.-SALKOVSKY, P. 1993. (kézirat) 41. KUZMOVÁ, K.-RAJTÁR, J. 1988. 83-84. 42. OZÖÁNI, O. 1985. 183., 69. kép. 43. CHEBEN, I. 1987. 313. 44. BIALEKOVÁ, D. 1962. 106-107. 45. ZÁBOJNÍK, J. 1988. 401-437., 5. kép. 46. HANULIAK, M. 1989. 181., 31. kép. 47. EGYHÁZY-JUROVSKÁ, B.-ZACHAR, L. 1987. 96. 106.
