Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)
NEVIZÁNSZKY Gábor: A szlovákiai Kisalföld faluásatásainak tanulságai
Mindezek ellenére azonban szükséges kihangsúlyozni, hogy a mai Szlovákia területén komplex kora középkori faluásatásról még nem beszélhetünk. Több helyen ugyan sikerült a korabeii településből kisebb-nagyobb szeletet feltárni, például Nyitrán (Ôindolka, Mikov dvor), Bajoson, Helembán, Vedrödön 13 stb., a falvak tényleges kiterjedéséből, a lakóházak és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági építmények elrendezéséről esetleg a falvak alaprajzáról egyelőre még csak az elképzelések és feltevések szférájában mozgunk. A légi felvételek adta lehetőségek egyelőre kiaknázatlanok. Az egész problémakört tovább bonyolítják a kronológiai bizonytalanságok a települési objektumok keltezésénél. Az előkerült régészeti forrásanyag 99%-át ugyanis a kerámia alkotja, de komolyabb munka vagy nagyobb lélegzetű tanulmány az említett forrás tipológiájáról, díszítési motívumairól, technológiájáról és kronológiai elemzéséről a mai napig nem született. Sem Szlovákiában, de másutt sem. Ez azért is lenne fontos, mivel egy-egy veremház élettartama maximálisan 30 évre becsülhető, és egy-egy település fejlődésének szakaszait csak az előkerült objektumok pontos keltezésével lehet rekonstruálni. A Kisalföld északi, tehát szlovákiai részén a mai napig közel 70 lelőhelyen kerültek elő a 9-12/13. századra keltezhető veremházak kő- vagy agyagkemencével. Sajnos ennek a tömérdek forrásanyagnak csak kis töredékét közölték elfogadhatóan, így ezek tipologizálása egyelőre időszerűtlen. A szakirodalomból kiszűrt adatok alapján területünkön a feltárt, 9-12. századra keltezhető házak száma eléri a háromszázat (pontosabban 297). Tudomásunk van azonban olyan ásatásokról is, amelyek eredményeiről eddig csak részleges információk jelentek meg (Nyitra-èindolka, 14 Nyitra-Mikov dvor, 15 MuzslaCsenkepuszta, Bajcs 16 stb.). Figyelembe véve ezeket a tényeket, kb. négyszázra becsüljük a szóban forgó objektumok számát (természetesen ezek az adatok nem egész Szlovákiára, hanem csak a tárgyalt területre vonatkoznak). Ebből a mennyiségből adataink szerint csak 77-ről van pontos leírás és alaprajz, illetve anyagközlés, tehát publikálásuk színvonala megfelel a szűkebb szakmai elvárásoknak. Ezt az igen negatív, majdnem 20%-os publikálási arányt lényegesen javítani fogja az a megjelenés előtt álló munka, melyben közzéteszik a muzsla-csenkepusztai 17 ásatás első szakaszának eredményeit, többek között kb. 60 veremház alaprajzát és leletanyagát. A Kisalföld északi fele régészetileg igen jól kutatott tájegység. Az ismert 10-11. századi temetőkhöz hasonlóan a régészeti módszerekkel megismert korabeli települések is tömbökben helyezkednek el. Ezek alapján betekintést nyerhetünk a megtelepedés sűrűségéről, illetve világosan kirajzolódnak a gyérebben lakott vidékek. Más adatok is alátámasztják, hogy ilyen települési koncentráció a Kisalföldön a tárgyalt korban főleg Szene és Nagyszombat 13. PAVÚK, J.-MINÁC, V. 1978. 225-228.; HABOVSTIAK, A. 1985. 323. 14. CHROPOVSKY, B. 1976. 113-117. 15. PRAMENE. 1989. 219. 16. RUTTKAY, M. 1989. 299-310. 17. HANULIAK, M.-KUZMA, l.-SALKOVSKY, P. 1993. (kézirat)
