Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)
TAKÁCS Miklós: Falusi lakóházak és egyéb építmények a Kisalföldön a 10-16. században (Kutatási eredmények és további feladatok.)
osztatú parasztház kialakulásának és előzményeinek a problematikájához 159 is. Két elgondolkodtató tényezőt azonban feltétlenül ki kell emelnem. Egyrészt, az eddig feltárt 13. század végi, vagy 14. század eleji kisalföldi veremházakban nem lehet olyan részletformákat megfigyelni, amelyek a többosztatúság „első kezdeményeiként" lennének értelmezhetők. Hiányzik tehát a veremház bejáratához kapcsolódó, eddig más vidékeken is még inkább csak sejtett előtér 160 vagy a szintén inkább elméleti úton kikövetkeztetett, kívülről fűthető kemence. 161 Az Árpád-kor legvégének kisalföldi veremházai a már korábban megszokott formákat ismétlik, az újabb alaprajzi változatok megjelenésére nincs nyom. Másrészt viszont, a Kisalföld keleti és nyugati széle közelében, a dunai víziút mentén fekvő városokban vannak adatok olyan földfelszíni, többosztatú házakra, amlyek elég megbízhatóan keltezhetőek a 159. A háromosztatú ház kialakulása körül folyó vitában érzékelhető leginkább azon megközelítésbeli különbség, amely a falusi lakóépítészetet régészeti vagy néprajzi források alapján elemző szakemberek közt fennáll. A néprajztudósok számára a kiindulópont azon „klasszikus" fejlődésmenet, amelyet máig ható érvénnyel több tanulmányában megfogalmazott BÁTKY Zsigmond. Összefoglalóan lásd BÁTKY Zsigmond 1941. 124-245. BÁTKY Zsigmond „kultúrmorfológiai" vizsgálati módszerének értékeléséhez feltétlenül szükséges szem előtt tartani azt, hogy rekonstrukciója teljesen elméleti, a rendelkezésre álló középkori összehasonlító anyag igencsak csekély volta miatt. (BÁTKY kutatásainak e jellemvonását külön is kiemelte: VAJKAI Aurél 1947. 16.; BALASSA M. Iván 1985.149.) A középkori falusi házépítéssel foglalkozó régészek kiindulópontja jóval gyakorlatibb: MÉRI István iskolát teremtő feltárási és objektumelemzési módszere - MÉRI István 1952. 49-67.; MÉRI István 1954. 138-154.; MÉRI István 1964. így a régészeti szakirodalomban a Bátky-féle koncepciónak igen csekély a hatása. Eddig csak egy telepfeltáró szakember foglalt mellette állást: HOLL Imre 1979. 45-50. Viszont a falusi lakóházépítészet középkori előzményeivel újabban foglalkozó néprajzkutatók - néha kimondhatatlanul is - fontos törekvésüknek tekintik a Bátky-féle házfejlődési elmélet és az újabb régészeti feltárások eredményeinek egyeztetését. Lásd például DÁM László 1979. 85-87.; K. CSILLÉRY Klára 1982. 274-277.; BALASSA M. Iván 1985.146-147.; BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987.17.; BALASSA M. Iván 1989. 122-127. Mivel azonban az újabb régészeti szakirodalom az evolucionista házfejlődési koncepció alátámasztására nem alkalmas (MESTERHÁZY Károly 1991. 68-78.), a néprajzkutatók körében vagy némi elbizonytalanodás tapasztalható - DÁM László 1982. 117-120. például nem nyilatkozik a többosztatú ház kialakulásának menetéről-, vagy pedig az evolucionista fejlődés tétele mellett felbukkan a városi, kisnemesi házépítési formák átvételének a lehetősége is. Igen óvatosan bár, de mégis elsőként érvelt a néprajzkutatók közül emellett: K. CSILLÉRY Klára 1982. 274-277., sőt részleteiben elfogadja e gondolatot BALASSA M. Iván 1985. 74-75. is, bár ugyanezen munkájának házfejlődési táblázata (146147.) a „klasszikus" fejlődésmenetet tükrözi. 160. BÁTKY Zsigmond rendszerében igen nagy az ilyen előterek jelentősége, mert ezek által „fejlődik át" többosztatúvá az egysejtű veremház (BÁTKY Zsigmond 1941.171-174.). Ezen érvelést megismételte a közelmúltban BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 166. Mégis eddig csak egyetlen egy esetben sikerült ilyen előtér igen halvány nyomát kimutatni: FODOR István 1989. 23-25. 161. Elméleti úton következtet ilyen alaprajzi megoldásokra BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 166.; BALASSA M. Iván 1989. 123. Régészeti szempontból az első ilyenre BALANYI Béla 1989. 16. kép utalt Nagykőrös-Gurmann-halom lelőhelyről. A közölt házalaprajz értékelhetőségét sajnos elég erősen csökkenti a metszetek hiánya.
