Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

KOTTMAYER Tibor: Század eleji rajzok a Kisalföldről, vázlat Pálos Ede munkásságáról

9. kép. A zámolyi sellős „dörgölófa" az V. vázlatkönyből. ///. vázlatkönyv 12x20 cm-es, 94 számozott oldal, fedőlapja penészes. A fedőlap belsején ceruzával és tollal egymás alatt: „ Pálos Ede győri főreálisk. tanár." A következő előzéklapon tussal felírva: „Összegyűjtöttem rajzban a népművészet olyan tárgyait, melyek régiek és divatjuk letűnőben volt. E vázlatkönyv rajzait magam készítettem, kidolgoztam 1921-ben Pálos E." Emellett megtalálható a használt rövidítések jegyzéke is. A hátsó előzéklapon többek közt ceruzával írva ez áll: „Örök mindenható atyaisten tartsd meg ezen hajlékot a benne levőket is". A belső datálás szerint a vázlatok 1906. X. 2. és 1907. X. hó közt készültek, de az időrend nem azonos a sorrenddel. A legtöbb rajz tussal kidolgozva, számos színezve is. Általában a lap mindként oldalát felhasználta. A megjegyzések bővebbek, mint a II. vázlatkönyvben, utalnak például funkcióváltásra: 13. oldal: „Körmendi János kapubálványa most vonószék. A fa 50-60 éves lehet" a vizsgált községre vonatkozó általánosításra: 27. oldal: „Csanak, Ménfő, Kis és Nagybaráthegyen többnyire ilyen csigás kutak vannak 20-40 m mélységgel.", mellette kidolgozott rajz egy kútról.( A 28. oldalon deszka oromzat színezett rajza mellett „Falfirka" rajza látható „Nagy Barát"-ró\. A 33. oldal: „Kecskés Ferenc kisbaráthegyi takács szövőszéke és elnevezései." A 63. oldali üstökös ház rajza melletti jegyzet: „Pápoczon egykor sok „üstökös" ház volt. Az utolsó tüzek kipusztították ezt a fajtát. A falak töméssel