Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

NAGY Tiborné: A Kisalföld népi építészete Pálos Ede munkásságának tükrében

szemétből előkerült anyag egy kiváló rajzkészségű kéz, pontosan és tényszerűen rögzítő, rendszerező elme munkája, aki azonban túl a tartalmon, nyilvánvalóan a rajzolás önmagáért való öröméért is rajzolt. Akinek humorát, emberségét a „mellesleg" felskicceit figurák és feliratok is mutatják. Soha nem mulasztja el azonban a rajzzal kapcsolatos tényeket is rögzíteni, például: házat, járomfát ki, mikor, kinek készítette, ő hol és mikor rajzolta le stb., egyedi vagy több ilyet látott, ott vagy máshol stb. A kiállítás ismertetőjében az áll, hogy már a sírja helyén is más nyugszik a temetőben. Úgy gondolom Pálos Ede mégis megtette a legtöbbet, amit az ember életében tehet. Nem múlt el a világból nyom nélkül s nem akármi, hanem munkájának dokumentumai őrzik meg emlékét. Köszönetet mondok mindazoknak, akik a mai kiállítás megrendezését lehetővé tették, akik azt létrehozták. Javaslom - ha most nincs is erre sok idő a következő előadás miatt, tekintsék meg részletesen, értő szemmel a kiállítást. Érdemes. 'Elhangzott 1993. május 24-én, KOTTMAYER Tibor azonos című időszaki kiállításának megnyitóján Győrött, a Xantus János Múzeumban.