Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

PERGER Gyula: Képoszlopok a Kisalföldön

Mivel a 17. század közepéig a kismartoni és a fraknói uradalmak is Alsó-Ausztriához tartoztak, elképzelhető, hogy a történeti Sopron vármegyében - a meglévőkön kívül - több „Győri-kereszt" is állhatott. BÁLINT Sándor ilyen emlékoszlopnak tekinti a bodonhelyi KoTfépet,

51 de a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban felállított Rábaszentmihály-lstenhegyi képoszlop dokumentációjában is a Győri-keresztről olvashatunk.

52 Ugyancsak Győrikeresztnek tekinti az irodalom a rábaszentmiklósi, valamint a Gyarmat és Takácsi között álló képoszlopot is.

53 A bodonhelyi képoszlop besorolása félreolvasás eredménye. BÁLINT Sándor forrásában - NAGY Gyula tudós plébános, levéltári kutatásokon alapuló könyvében - ugyanis ez olvasható: „Győr visszavételének emlékére több helyen úgynevezett „győri-kereszt"-et állítottak fel. Egy ilyen szabású emlékoszlop áll a bodonhelyi templomtéren is, de eredetét nem sikerült felderítenem."

54 Tehát már NAGY Gyulának is a formai kapcsolat tűnt fel, noha forrásaival nem tudta igazolni a képoszlop áll ításának körülményeit. Mivel a fent említett képoszlopok területi és stiláris összefüggései egyértelműek, ez magyarázhatja azoknak az irodalomban, s részben a helyi szájhagyományban is meglévő eredetmagyarázatát. Rábaszentmiklóson úgy tudják, hogy „mindenhol állítottak ilyen oszlopot, ahol a törökök vonultak". Egy rábaszentmihályi adatközlőm szerint 10 ilyen kőkíp is van a Rába mentén, amerre a törökök visszavonultak. Az istenhegyi kőképrő\ Makkos Miklós azt állítja, hogy azt dédapja, Makkor Gábor állíttatta. A bodonhelyiek szerint az ő küképüWeX egykor freskók díszítették, s maga az építmény valamilyen erődrendszer tartozéka volt. A Gyarmat határában álló köképeX a helyi hagyomány szerint egy Steingard nevű gazda állíttatta fogadalomból, „mert valami miatt elbódult, és azon a helyen tért magához". Más változat szerint azon a helyen „megsüllyedtek a kocsik, és nem tudtak továbbmenni".

55 A felirataik alapján meghatározható Gyó>/'-/cereszrek többsége, már korábban is meglévő, felújított monumentum volt. Ez a helytartótanácsi rendeletből is jól igazolható. Mindegyik kőből készült, s a Vulka-völgyében elterjedt típushoz sorolható. A Rába mentén állított képoszlopoknak Győri-keresztként való említése két dologból eredeztethető. Áz egyik a török dúlások idején jelentős szerepet játszó rábai védvonal,

56 a másik pedig az oszlopoknak sajátos - a vidéken általánosan elterjedt barokk szobroktól elütő - formája, amit a hétköznapi szóhasználatban megnevezésükre szolgáló kőkép, kűkíp név is mu^at. Ezek az oszlopok téglából épültek, vakolatdíszesek, s felső harmadukban képekkel díszítettek voltak egykor. Az építőanyag, s a vidék történeti 51. BÁLINT Sándor 1977. 348. 52. CSAJBÓK Csaba 1986.10-11. A cikkben tévesen Rábaszentmiklósrol van szó. Igaz ugyan, hogy ott is van hasonló monumentum, de a telepítési tervben és a leírásban a Rábaszentmihály-lstenhegyen álló képoszlop szerepel. 53. LEHNER György 1979. 39-41., valamint Rábaszentmiklós polgármesterének nyilatkozata a Kisalföld 1993. május 21-i számában. 54. NAGY Gyula 1934. 71. 55. Ahol külön nem jelzem, az idézett részek saját gyűjtéseim. 56. Vö. GECSÉNYI Lajos 1991. 343-347.; NAGY Gyula 1934. 70., valamint NAGY Imre 1891. 628-649.