Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)
PERGER Gyula: Képoszlopok a Kisalföldön
egyszerű csúcsíves orrtagos mező. A pillér felfele szélesedő tagolt párkányán ül a szoborfülke, melynek előoldala szögletesen nyitott. A fülke bal oldalán csúcsíves nyílás. Jobb oldalán és hátul is hasonló nyílás lehetett, de ezeket elfalazták. 25 A fülke alsó szélén 1484-es évszám olvasható. 26 Az oszlopot négyzetes gúlasisak zárja, melyrő! hiányzik a kereszt. Talán éppen ez az oka annak, hogy még CSATKAI Endre is a mondai magyarázatok körébe utalta az oszlop helyi elnevezéseit. 27 BERGER, Walter kutatásai alapján azonban joggal feltételezhetjük, hogy a soproni Pék-kereszt egy, a képoszlopok AlsóAusztriában jól kimutatható válfajának a Bäckerkreuzoknak legkeletibb darabja 28 (4. kép), hiszen BERGER éppen a kereszteken lévő, a pékek céhére utaló díszítmények (perec, kifli) alapján azonosította azokat. Stílusjegyei alapján a fenti háromhoz kell sorolnunk, a Bécsi utcán lévő, 17. század végén készült késő gótikus, mára erősen átalakított Máriacelli vagy Fehér-keresztet, illetve a Szent Mihály templom cintermében álló - ismeretlen eredetű - Pietás képoszlopot. 29 A Fehér-kereszt 1674-ben vagy 1676ban készült, egy Kalchbrenner nevű soproni polgár, más források szerint egy mészégető adományából. Nevét szürkésfehér színéről kapta, másik elnevezése pedig arra utal, hogy a Mariazellbe zarándokolok itt szoktak gyülekezni (5-6. kép). A fent leírt sopi oni képoszlopok mindegyike faragott kőből készült. Stílusjegyeik jól azonosíthatók, építészeti és díszítőelemeik párhuzamba állíthatók a város kora középkori templomainak és házainak építészeti részleteivel. A Lénárt-kereszt és a Bäckerkreuz törzse vakrácsos díszítésének másai láthatók a bécsi, bécsújhelyi, a nagymartoni, fertőszéleskúti, brünni képoszlopokon. 30 A Lénárt-kereszt sisakkeresztjének testvérmegoldásai figyelhetők meg a hainburgi és brnói „kereszteken". 31 E formai kapcsolatok azokat a földrajzi területeket határozzák meg, melyek a bécsi építőiskolatörténetében is szerepet játszottak. 32 A 14. században épült bécsi dóm munkálataiban a Prágában székelő Parler építőpáholy tanult kőfaragó mesterei is jelentős szerepet játszottak. Művészetük Ausztriában hamarosan önállósult, külön stílust teremtve, de egyszersmind megőrizve a kibocsájtó céh mesterség- és stílusbeli törekvéseit. A későbbiekben az önállósult bécsi dómépítőpáholy bocsátott ki kisebb régiókat ellátó kőfaragó mestereket. Ezek a mesterek aztán a 15. századra olyan helyi stílusokat hoztak létre, melyben már inkább az építőmesteri szellem dominált, háttérbe szorítva a korábban jellemző finomabb, szobrászati felfogást 33 (7-8. kép). 25. Az elfalazások még ma is jól kivehetők. 26. Ez az egyetlen monumentum, melynek készítési idejét jelezte alkotója. 27. Éppen a kovácsoltvas kereszt díszítményei alapján sikerült biztonsággal meghatároznia BERGER, Walternek 1975 a „Pék-keresztek" csoportját. 28. BERGER, Walter 1975. 29. CSATKAI Endre 1956. 352. 30. Vö. LIND, Karl 1871. 3., 4. ábra és WEISS, Karl 1857. 4. ábra. 31. Vö. FRONNER, Karl 1870. 23. ábra és LIND, Karl 1871. 5. ábra. 32. WEININGER, H. 1871. 33. CSEMEGI József 1941. 194.
