Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)
BALÁZS György: Malmok a Kisalföldön
g. , 2 Eisene Walzen zum Maitz h. , 2 holzene Walzen zum Erdapfel quetschen i. , Erdapfel sampf Botting k., Erdapfel . . . Maisth Botting I., Druck Brunnen und Gestell m., Radgrüben A taposókerék belső meghajtású, hasonlatos a nyugat-európai vízfelhúzó szerkezetekhez. Az épületen kívül helyezkedik el, a tengelye külső végén lévő fogaskerék (64 fogú, radális fogazattal) a kisorsó pálcáiba kapva, annak bütykös tengelyével egy dupla szivattyúskutat működtet. Az őrlő és zúzó hengereket a tengely másik végére erősített szíjkerék segítségével, laposszíj áttétellel hajtja meg. 43 Tiprómalom Nem említik az összeírások a mosonszentmiklósi tiprómalmot sem (ugyanez a helyzet az Alföldön a vámosoroszi, tarpai, szarvasi szárazmalmokkal is, kimaradtak a községi részletezésű statisztikákból...), pedig 1805ben épült, a statisztikai felvételeket megérte, hiszen e század közepéig állt a helyén, az 50-es évekig hellyel-közzel működött. Ismerjük a faragó ácsok nevét is, a bálványfa alsó részébe vésve: „1805 TOT MIHAL ÉS SZABÓ ANDRÁS". A mosonszentmiklósi tiprómalmot 1958-ban bontották el, s később a Szabadtéri Néprajzi Múzeumba került, ahol a Kisalföld népi építészetét bemutató tájegység egyik jelentős technikatörténeti objektuma. Meghajtószerkezete egy ferde helyzetű korong, amely egy ferdén megdöntött tengely körül fordul el, ha kerületén az alsó és felső holtpontot kivéve súlyt helyezünk. Amennyiben a súly helyét változtatni képes állat - ökör, ló, szamár - kikötve, egy helyben járva a korong folyamatos mozgását biztosítja. A forgómozgást forgássíkot változtató áttétellel, áttételi tengely, ún. fekvőtengely segítségével, kisfogaskerék és nagyorsó, kisorsó áttétellel adja át a forgókőnek (19. kép). A tiprómalom a 16. században alakult ki, feltehetően itáliai mérnökök találmánya, akik a vízszintes és függőleges taposókerék elvéből szerkesztették meg a ferde taposókerék meghajtó elvét. Ha igaz a feltevésünk, Sopronban is volt egy tiprómalom, amit a 16. században az anabaptisták építettek a városháza mögött: „Ochsenmühle" néven említik, ami a német terminológiában tiprómalmot jelent: „Die Tretmühlen, mit den Schräg oder abschüssig liegenden Tretrade, welche auch kurzweg Ochsenmühlen genannt werden". 44 43. BALÁZS György 1990. 412. 44. BALÁZS György 1988. 419.
