Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

BALÁZS György: Malmok a Kisalföldön

0 W tíjiíj 10. kép. Nóvák Sándor nagy-födémesi malmának terve - rőzsegát a mederben. (A dunaszerdahelyi múzeumban található eredetiről másolta FILEP Antal. 1965) A csendesebb Duna-szakaszon a házhajó tetőformája nyeregtetős, esetleg kontyolt tetős lehetett. A komáromi, esztergomi hajómalmok, mivel a Duna medre itt nem kanyargós, a szél állandóan végigfúj a meder hosszában, egészen sajátos, nyújtott, ék alakban végződő malomházat és azt lefedő speciális tetőformát kaptak.

32 „Cölöpös malom", „lábas malom" Áll még néhány vízimalom a Kisalföld északi részén, a Csallóközben. Ezek a malmok újabban alakult cölöpös malmok,

33 átmenetet képeznek a vízimalmok és a hajómalmok között.

34 Tallóson (ma Tomasikovo) a Maticza32. KÖVECSES-VARGA Etelka 1985. 32-66. 33. Említik lábasmalomként is, GÁGYOR József 1979. 9. 34. Cölöpösmalom a túristvándi vízimalom, ahol a Túr vizére, cölöpökre építették a malom épületét, amely így a gát- és zsiliprendszer része lett.