Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

BALÁZS György: Malmok a Kisalföldön

8. kép. Hajómalom ábrázolása LEUPOLD, Johann, Theatrum Machinarium Molarium c. könyvében (1735). 1869-74 közötti összeírások adatai szerint a Győr környéki és szigetközi révekben összesen 196 hajósmalom működött, a következő megoszlásban.

31 A Kis Dunán vénekirév 57 révfalui 8 nagybajcsi 29 újfalui 7 medvéi 29 zámolyi 13 szapi 15 öttevényszigeti 5 ásványi 24 dunaszentpáli 7 patkányosi 1 hédervári 1 A hajómalmok telepítése, kikötése függött a mindenkori víz folyásának erejétől, a sodrás irányától. Mivel egy-egy település határában a jó malomhelyek száma korlátozott, a hajómolnárok egyezséget tettek, melyik évben milyen sorrendben kötik ki malmukat egy-egy partszakasz mentén (5. kép). A Mosoni-Duna szabályozása 1886-ban kezdődött. A szabályozási munkák a hajómalmok számának csökkenését idézték elő, elvágtak olyan szakaszokat, ahol malom kikötésére alkalmas hely volt, a hajózás érdekében szigorúan meghatározták a malmok helyét, s ellenőrizték, betartják-e az előírásokat. 1846-ban kezdett üzemelni a hagyományos malmok terhére Győrben Thoma János gőzmalma. Nem ez volt az első gőzmalom a Kisalföldön, 1836ban Sopronban Széchenyi István védnökségével épült az első, de rövid életű volt. A hajómalmok 25-30%-os részesedésével szemben a gőzmalmok 10% 31. CZIGÁNY Béla 1967. 244.