Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)
TAKÁCS Miklós: Falusi lakóházak és egyéb építmények a Kisalföldön a 10-16. században (Kutatási eredmények és további feladatok.)
kezetek néhány alaptípus köré csoportosíthatóak. Ilyenek a ház középvonalában, a két szelemenágas közt elhelyezkedő harmadik cölöp, az ún. középoszlop 94 - például Lébény-Bille-domb 341., 383., továbbá a négy tartóoszlopos ház, amelynél az egyes cölöpök helyei vagy az egyes oldalak középvonalában 95 vannak - például Ménfőcsanak-Szeles-dűlő 73., 81., 326., 398. obj.; Lébény-Bille-domb 125. obj. (2. kép)-vagy pedig a négy sarokban 96-például Ménfőcsanak-Szeles-domb 31. obj., és végezetül ilyen a hat cölöplyukas ház, 97 amelynél a két-két, egymással szembeni házoldal mellett három-három szelemenágas is állt. Időrendileg a kettőnél több cölöplyukkal rendelkező házak nagyobbrészt a korai Árpád-korba, azaz a 10-11. századra keltezhetők. De felbukkannak, igaz meglehetősen ritkán ilyen megoldások még az Árpád-kor végén is: a 13. század eleji ezüstpénzzel keltezett Kajárpéc-Pikolfa-dombi 86/1. számú házban 98 például középoszlop is állt. A kisalföldi veremházak összehasonlító vizsgálata során nem tudtam felfedezni szoros összefüggést a ház alátámasztásának rendszere és a tüzelőberendezés milyensége között, bár a két cölöplyukas, „átlagos" megoldás leginkább az agyagkemencével együtt szokott felbukkanni. Jelenleg még elég eltérő szinten elemezhető a kisalföldi veremházak padlója és falazati anyagai. Következik ez abból, hogy egy-egy objektumnak majdnem mindig a legalsó részei maradnak meg a legjobban. így a padlóról, vagy pontosabban a járőszintről már a jelenleg közölt veremházak alapján is megbízható következtetések vonhatók le. A Kárpát-medence más részeihez 94. Lásd például: Hetény-simitósi 1 7 3. házat: HABOVSTIAK, Alojz 1961. 8. ábra; a KajárpécPokolfadombi 86/1. házat: TAKÁCS Miklós (megj. előtt); vagy a Komját-tomasovei A/ll-18. házat: TOÖIK, Anton 1978. 148. ábra 1. Az Árpád-kori veremházat elemző szakirodalom ez idáig alig érintette a ház közepébe helyezett ágasfa, az ún. középoszlop problematikáját (egyik ritka kivétel K. CSILLÉRY Klára 1982.191.). Ezzel ellentétben az újkori parasztházat vizsgáló néprajzkutatók közül többen is foglalkoztak a fenti szerkezeti elemmel, meglehetősen ellentétes következtetésekre jutva. Ezeket összefoglalta: FILEP Antal 1979. 507. Vitaindítóként GUNDA Béla 1947.71-75., a középgerenda Palócföldön elterjedt, „boldoganya" neve alapján e szerkezeti elem archaikus voltára, továbbá a parasztság szakrális térelosztására, és a matrilineáris nagycsalád maradványaira igyekezett következtetni. Gondolatmenetét bírálta: VAJDA László 1951. 50-62. ő - nézetem szerint joggal - emelte ki GUNDABéla gondolatmenetének gyengéit, illetve azt, hogy ilyen messzemenő következtetésekhez túl kevés az adat. Óvatosságát, úgy vélem, a régészeti anyag is alátámasztja. Egyrészt igencsak vitatható, hogy a falusi környezetben a 14. században megjelenő, föld felszínére épített, többosztatú lakóház és az Árpád-kori, egysejtű veremház szerkezeti elemei egymásból levezethetőek-e - lásd erre MESTERHÁZY Károly 1991. 68-78. Másrészt pedig a fentebb felsorolt kisalföldi középágasfás házak egyikében sem került elő e szerkezeti elem körül egyetlen olyan nyom (például beásás, rituális célzattal elrejtett tárgy vagy állattetem) sem, amely a lakótér e pontjának esetleges szakrális jelentőségére utalt volna. 95. Ilyen az egyik Kéménd-kiskukoricási ház: NEVIZÁNSZKY Gábor 1982. 5. tábla. 96. Említ ilyen alátámasztási rendszerű házat MÉRI István 1952. 58. A kisalföldi Árpád-kor lakóházairól szóló szakirodalomban viszont nem találtam párhuzamát. Nem említ ilyeneket HABOVSTIAK, Alojz 1985. 87. sem. 97. Ilyen alátámasztási rendszerű veremház a Győr környéki autópályás leletmentésen nem került elő, van viszont példája Zsitvabesenyőn: BIALEKOVÁ, Darina 1958. 13. ábra; és Tatabányán: VÉKONY Gábor 1980. 28-29.; VÉKONY Gábor 1988. 286. 98. TAKÁCS Miklós 1993b. 2. tábla 1.
