Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

DOMINKOVITS Péter: Kisnemesi lakóházak, gazdasági épületek Győr megyében a 19. század első felében

A család számos Veszprém és Pest megyei birtoka mellett Győr megyében Asszonyfán, Csáknémán és Borbapusztán rendelkezett fekvőbirtokokkal, illetve Győr városban két házzal. A gr. Szapáry család telke melletti asszonyfai Sidó curiáról, mint kőből és tágiából, cserépzsindellyel fedett épületről emlékezett meg az özvegy.

46 A népi építészet kutatásában régi követelmény a társadalomtörténeti szempontok figyelembevétele.

47 Előadásomban a marginális nemesi rétegek építkezésének vizsgálatához próbáltam újabb információkat adni, s azt a kisalföldi korabeli építkezési gyakorlatban, hagyományban is elhelyezni, azon a szinten, amit az írott források egy társtudomány képviselőjétől megfogalmazva megengednek. Őszintén remélem, hogy a konferencia nyomán a Kisalföld tekintetében is megindul a „népi" építészetre vonatkozó forrásanyag feltárása, publikálása, aminek hiányára, szükségességére FILEP Antal már 1969-ben rámutatott.

48 46. PFL a Pannonhalmi Konvent Hiteleshelyi Levéltára, Felvallási jegyzőkönyvek 5. köt. 1838. No. 2. 83-87. p., vö.: uo. No. 3. 87. p. (végrendelet kiállításának ideje: 1837. aug. 12.) A birtokos nemesek építkezéséhez adalék: Vizkelethy István Sopron megyei pinnyei majorjának megújításakor a Pulyán lakó Ribarics Pállal, Vas Jánossal épületfák beszerzésére Kőszegen, 1786. március 4-én az alábbiakban összefoglalható egyezséget kötötte: a pulyaiaknak a következő épületfákat kell Völcsejre, a pinnyei major épületeihez szállítaniuk: 12 db 7 öl hosszú és 7 col széles koszorúfát, hasonló hosszúságú 8 db szelement, 4 öl és 1 schuck hosszú 40 pár „fűgerendát" (amelynek szélessége 7-7 col), 60 pár 4 öl hosszú födélfát, 400 db 3 öles faragott lécet, oly hosszú és vastag kötéseknek való fákat, mint a gerendák, s mindezeket jókor vágott, száraz fákból, „keresztes fenyőbül" legkésőbb május 10-ig szállítsák le. Vizkelethy István a fent előírt koszorúfákért, szelemenekért ha méretesek lesznek, szálanként 36 garast ad, ha „alábbvalók lesznek", 1 ft 30 kr-t, de ha 6,5 ölnél kisebbek lesznek, ezt az árat is csökkenti. A gerendákért, s az ollóknak, kötéseknek való fák után ha méretesek, úgy db-onként 1 ft-ot, ha 3,5 ölesek, úgy 51 kr-t - avagy 3 máriást -, ha pedig ennél is rövidebbek és vékonyabbak, úgy méretarányosan kevesebbet ad. A födélfák párjáért 8,5 garast ad, a 3,5 ölesekért 20 kr-t. Leszögezi, ha a kért méreteknél kisebbeket hoznak, nem köteles elfogadni azokat. A 100 lécért 5 ft-ot fizet, ha 3 ölesek csak 4 ft-ot, de ha úgy gondolja, ezeket is visszavitetheti. A forrás az építészet- és ártörténeti adatok mellett a kistáji együttműködést is példázza. (Győr-Moson-Sopron megye Soproni Levéltára XIII. 21. a Vizkelethy család levéltára 2. doboz, fasc. 11. No. 100.) 47. A társadalomtörténeti szempontok fontosságát már hangsúlyozta: VAJKAI Aurél 1948.40. is. 48. FILEP Antal 1969.156. lev. A régészeti kutatások, levéltári forráspublikációk hiánya a Kisalföldet tekintve az újabb összegzésben is érezhető, például BALASSA M. Iván 1985. 132., 136., 140-141. Rövidítések GyL = Győr-Moson-Sopron megye Győri Levéltára MOL = Magyar Országos Levéltár PFL = Pannonhalmi Főapátsági Levéltár