Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)
DOMINKOVITS Péter: Kisnemesi lakóházak, gazdasági épületek Győr megyében a 19. század első felében
József medvéi kisnemes vagyonösszeírásában is sok hasonló található. A sövénykerítéssel körülvett belső telken mórtégla falazattal egybeépült, náddal fedett, szoba-konyha-kamra-istálló-szekérszín állt. A 610 Rft-os összvagyon döntő súlyát - 78,7%-át - az egykori gazdálkodás alapját adó 480 Rft értékű hajómalom jelentette. 17 A többféle falazóanyag kistájon, analitikus vizsgálatok esetén egy településen belüli időbeli együttélését az egykori jobbágy- és zsellérházak esetében már VAJKAI Aurél 18 és FILEP Antal 19 kutatásai bebizonyították. Ez a helyzet a kisnemességnél is megfigyelhető. A bácsai Benkő Mihály szoba-konyhakamra beosztású háza, mely végéhez kis istálló csatlakozott, az ősibb sárfalazással, a„fecs/íera/cás"-sal készült. Gazdaságát nagyon csekély, osztatlan állapotú 3 pm-ős szántó, 2 rend kaszáló, 1/4 pm-ős kert alkotta. Esete forrásunk egy, ma már nehezen ellenőrizhető, az összeírok szubjektivitásából következő pontatlanságára is felhívja a figyelmet. Javait kétszer, 1834. április 11-én és április 27-én írták össze. A második alkalommal a házat csak háromosztatúnak - kamra nélkül! - tüntették fel. (A néprajzi terminológia szerint kétosztatú, a korabeli összeírok nyomán háromnak nevezem itt e házat.) 20 Hőgye Péter szapi curialista nemes szoba-konyha-kamra tagolású házát az ezzel egy fedél alatt lévő istállóval, szekérszínnel, „talpra sövényébűi építve, náddal fedve" 1804-ben 400 ft-ra becsülték. Ingatlanait 3 kenderföld, 2,5 pm-ős szántó, 1 petrence szénát adó rét, 1 fertály erdő alkotta. Vagyonának legnagyobb tétele, megélhetésének alapja a 2 kerekes-szitás malma volt. Ágasfás-szelemenes tetőszerkezetű épületei mutatják, a 3535 Rft-ra becsült, rétegében kiemelkedő összvagyon nem szükségszerűen jelenti a bonyolultabb szerkezetű lakóházat, de ugyanakkor annak állapota, berendezettsége lényegesen jobb, mint a csekélyebb vagyonú szomszédos curialista, armalista háztartásoké. 21 A felpéci curialista nemes Szakály Sándor és felesége Péntek Rebeka halála után maradt javak 1829. évi összeírása e nemesi rétegnél fokozottabban is felhívja a figyelmet a házasság révén szerzett, külön telken álló lakóés gazdasági épületekre. Felpécen a Szakály funduson „fél viselt állapotban" egy kétosztatú szoba-konyha ház és a hozzá épített istálló állt, melyeket még a telken egy szekérszín, egy elég rossz és egy kevésbé rossz állapotú hidas és egy disznóól egészített ki. Péntek György épülete végében, azzal „összeragasztva", a vagyonosztálynál Péntek Rebeka is házhoz jutott, mely kamraszoba-konyha tagolású volt, s hozzá istálló csatlakozott. 11,25 pm szántó, amin kívül 3,5 pm még zálogban volt, 8 rend rét, 600 fej káposzta termesztésére alkalmas kert, illetve a sárállási fűzfásban pontosabban meg nem neve17. GyL árvaügyi ir. No. 264. 18. VAJKAI Aurél 1940. 282-295. 19. FILEP Antal 1959. 50-56., lev.; FILEP Antal 1969. 145-163. lev.; FILEP Antal 1973. 312. 20. GyL árvaügyi ir. No. 264. 21. GyL árvaügyi ir. No. 114., 1222. 22. GyL árvaügyi ir. No. 217.
