Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

DOMINKOVITS Péter: Kisnemesi lakóházak, gazdasági épületek Győr megyében a 19. század első felében

csak mintegy 214 4/6 pozsonyi mérő (pm) úrbéres telket használtak. Földesúri szolgáltatások, közadók meghatározta közös helyzetük mögött erősen eltérő erejű, vagyoni értékű gazdaságok álltak, mely differenciálódást lakásaik beosztása, gazdasági épületeik száma és funkcionálása is kiválóan tükrözi.

7 Szombathy Péter 1/3 úrbéres belső telket bírt Kulcsodon, melyen szobakamra osztatú ház, egybeépítve két istállóval, s kissé távolabb egy romladozó szekérszín állt, melyeket egykor 105 ft-os költséggel maga épített. 1801 -ben - halála után - gazdaságát 271 ft 52 kr-ra becsülték, melyet 243 ft adósság terhelt.

8 Hasonló a gr. Esterházy Vince patasi, részben curialis, részben urbarialis telkén lévő, 1831-1834 között Kis Gábor által bérelt gazdaság is. A sövénykerítéssel körülvett telken egy fedél alá épített szoba-konyha-kamra tagolású ház, ökör- és lóistálló, illetve az ún. „garmada szín" állott. Tőle külön rossz hidas és „magló ól" volt. Az ingatlanokat erőteljes szétszórtság jellemezte; a 9,25 pm szántó 13 tagban, az 1 pm kenderföld 2 tagban feküdt. A 75 ft-ra becsült ház a 888 ft-ra taksált összvagyonnak csak csekély részét, 8,4%-át tette ki.

9 Hasonlóképpen e nemesi réteg derékhadához tartozott a Szabadin lakó Burján Mihály is, kinek a gr. Viczay Ferenctől bérelt 25 pm-ős szántóból, 6 kaszás rétből álló gazdaságát ingóságokkal együtt ugyanezen időben 529 ft-ra becsülték. Az itt felvett inventarium egy másik dologra is felhívja a figyelmet; a családok együttéléséből következően egyes helyiségek osztott jogállapotára - 1 szobát, 1/2 konyhát, 2 istállót bírt, sertésóla sövényből volt fonva.

10 Itt kell megjegyeznem; a megyének e járásában, elsősorban is a Csilizközben még a 19. század első felében is folyamatosan nő a Pozsony megye déli, Komárom megye északnyugati részéből, csekély részbirtokokat szerző extraneus armalista nemesek száma, akik az itt lakó armalista, curialista nemesekhez hasonlóan a megyei törvényszék előtt gyakran ház, telek vagy kút tört részéért indítottak pereket. A jobbágytelken ülők legszegényebbikét mutatja Tényőn, a szentmártoni uradalom úrbéres községében lakó Vörös István esete. Az inventarium készítői szóhasználatával élve háza három derékból állt, szoba-konyha s ezekkel egy fedél alá épített szín, melyet 1835-ben 165 ft-ra becsültek. Vagyonának túlnyomó többségét ez jelentette, hisz alma- és szilvafáival, csekély pagonyával a summázat nem érte el a 172 ft-ot. Községbeli megítélését, tekintélyét jelzi; a jobbágyok őt csak jobbágynak hívták.

11 A Hardy család Tényő többgenerációs jobbágytelken ülő famíliája volt, a család férfitagjai többször viselték a községbírói hivatalt. Vagyonuk nagysága felért a tehetősebb sokoróaljai curialista nemesekével. A ház - az összeírok 6. GyL XIII. 2. a Bezerédy család levéltára 2. doboz, a Sibrik örökösök vagyonosztálya. 7. GyL IV. a. 1. d. Győr vármegye nemesi közgyűlésének iratai, Országgyűlési iratok 5. cs. Összeírás a jobbágytelken ülő nemesekről. 8. GyL IV. a. 1. g. Győr vármegye nemesi közgyűlésének iratai, Árvaügyi iratok (a továbbiakban: árvaügyi ir.) No. 117. 9. GyL árvaügyi ir. No. 259. 10. GyL árvaügyi ir. No. 268. 11. PFL Gazdasági Levéltár, Tisztiszéki iratok (a továbbiakban: tiszt, ir.) 1836/109.