Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

DOMINKOVITS Péter: Kisnemesi lakóházak, gazdasági épületek Győr megyében a 19. század első felében

KISNEMESI LAKÚHÁZAK, GAZDASÁGI ÉPÜLETEK GYŰR MEGYÉBEN A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN DOMINKOVITS PÉTER A közigazgatásilag három járásra tagolódó történeti Győr megye, területét tekintve a korabeli Magyarország egyik legkisebb vármegyéje volt. A dunai közvetítő kereskedelemben egyre jelentősebb szerepet játszó, több funkciójú világi és egyházi igazgatási központ, Győr szabad királyi város mellett két mezőváros, a Viczay-Héderváry család földesurasága alatt álló Hédervár és a bencés rend és uradalom központja Szentmárton, továbbá az 1828. évi országos összeírást feldolgozó NAGY Lajos szerint 92 falu, 69 puszta és telekterület alkotta a megye településrendszerét.

1 A lakatlan pusztákat nem számító, a szőlőhegyeket gyakran a településekhez vevő FÉNYES Elek 81 falut és 34 népes pusztát ismertet.

2 A megyét a sűrű településhálózat mellett a nagy népsűrűség is jellemezte. FÉNYES a lakosság számát 93 895 főre teszi, melynek 11,6%-a nemesi jogállású volt. Ez az arány messze felülmúlta a 4,8%-os országos átlagot, s a szomszédos megyékhez képest is nagyon magas volt. A középnagyságú megyék sorába számító Sopron lakosságának - FÉNYES adatai szerint -1 %-a, a nagy megyék közé számító Vasnak 6%-a volt nemes. Győr megye nemességét is a szélsőséges differenciáltság jellemezte. A nemesség, mint jogi választóvonal mellett egy vagyoni viszonyaiban óriási különbségeket mutató, különböző foglalkozáscsoportokat magában hordó társadalom alakult ki. Az 1800. évi insurrekciós összeírás alapján - Győr városát és allodiumait nem számítva - a legmérsékeltebb becslések szerint is a megyei nemesség 33,6%-a a curialisták, 52%-a az armalisták közé tartozott. A predialisták aránya nagyon csekély volt. A szűk rétegű birtokos 1. NAGY, Ludovicus 1828. 173-178. 2. FÉNYES Elek 1841. 93-100.1841 -ben a sajtóban több, egyazon adatbázison alapuló ismertetés is megjelent a megye népességéről. Az 1840-es egyházi schematismusra hivatkozva a lakosságot 88 882, s az 1836-os nemesi összeírás alapján a nemességet 2629 főre teszik. Pesti Hirlap 1841. 43. sz. máj. 29., Hirnök 1841. 45. sz. jún. 7.