Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

GUDMONNÉ Fülöp Ilona: Népi építészet a Kisalföld északkeleti felén

4. kép. Sövény- és deszkaormú házak, Szímő, 1986. GUDMON Ilona felvétele. gazdasági épületek alá. Ezek a pincék az ételek, a zöldség, de leginkább a tej tárolására szolgáltak. A ház egyes gazdasági rendeltetésű helyiségeibe az udvarról külön ajtó nyílott. A falazat A legarchaikusabb építési technológiával a múlt századból származó karóvázas, sövényfalas házaknál találkozunk. Míg az Alsó-Garam mentén már csak néhány gazdasági épületben, présházon figyelhető meg, a közvetlenül a Vág partján fekvő, gyakori árvizeknek kitett Kamocsán máig fellelhetők az ún. „cölöpökre épített füleses házak". Elkészítését így mesélik el: „50-70 centire egymástól leásták az agáci-, vagy szilvafákat, a sarkakba áll ító sárgerendákat tettek. A fák tetejére ment a gerenda, az állítófüles. A fák közét kendervesszővel, hosszú ágakkal vízszintesen befonták, majd kívül-belül,