Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

WOLFGANG Gürtler: Házkutatás Észak-Burgenlandban (A kutatás mai állása és tendenciái)

ben elemzi mindazokat a tényezőket, amelyek az építési folyamatot befolyásolják, s azok kölcsönhatásait is vizsgálja. Az így nyerhető ismeretek valóságértékének fontos kritériuma az, hogy egy ilyen típusú analízisnél nem hagyható figyelmen kívül a történeti dimenzió. Csak a változás felmutatásával érthető meg jobban maga a folyamat.

14 Joggal állítja GRIESHOFER, F., hogy „Ház és udvar a szocio-kulturális változásban" c. tanulmánya

15 az első olyan vizsgálódás, „amely megpróbál a jelenre orientált házkutatás itt felsorolt követelményeinek eleget tenni".

16 A „jelenre orientált burgenlandi házkutatásáról, feladatairól és lehetőségeiről 1991-ben MAYER, Vera fejtette ki „gondolatait".

17 Ő is megállapítja, hogy ilyen kutatás eddig alig folyt Burgenlandban, mivel „az új építészeti és lakásformák (. . .) sokáig kívül estek az akadémikus néprajz látókörén."

18 Hogy mit ért ez alatt, azt „Burgenland. Építkezés- és lakáskultúra átalakulóban" c. tanulmányának bevezetőjében részletezi: „A modern házkutatás feladata nemcsak abban áll, hogy az építészet fejlődésének meghatározott tendenciáit, folyamatait kövesse a forma, a szerkezet, a technika vagy az anyag szempontjából, hanem tekintetbe kell vennie az abban érintett személyek gondolkodásmódját, cselekvését is. (...) A kutatási terület kiszélesedése a néprajzi és szociológiai szempontok közelítésével, a néprajzon belül az új, jelenre orientált kutatás, amely erős szálakkal kötődik az empirikus társadalomkutatáshoz, a jelenre orientált házkutatás számára is új kérdésfelvetéseket eredményezett. (. . .) Egy olyan sokoldalú jelenségnek a kutatásához, mint a jelen építészeti és lakáskultúrája, összetett módszerre van szükség, amely egyesíti a néprajz, a társadalom- és gazdaságtörténet, az építészettörténet és elmélet, a műemlékvédelem és a földrajz ismereteit és kutatási módszereit."

19 (És véleményem szerint a pszichológiáét is.) E tanulmányban megkísérli „történeti források" - mindenekelőtt HABERLANDT, Arthur „művészeti topográfiája" - és mai új felmérések alapján bemutatni a burgenlandi építkezés és lakáshasználat változásait századunkban, különösen 1945 után. Mindenekelőtt „a házhomlokzatok mögött rejlő emberi sorsokra" figyel, mivel véleménye szerint a „modern néprajzi házkutatás" feladata az, hogy kövesse az építőgyakorlat bizonyos tendenciáit, folyamatait, tekintetbe véve az építtetők sokféle gazdasági és társadalmi tényező által formált motivációit és cselekvésmódját is.

20 Hasonlót kíséreltem meg magam is egy eddig publikálatlan kis tanulmányomban, amelyben a jelenkori „burgenlandi házak" jelenségével foglalkozom, azaz azokat az indítékokat akarom 14. GRIESHOFER, Franz 1982. 170. 17. MAYER, Vera 1991. 216-231. 18. MAYER, Vera 1991. 259. 19. MAYER, Vera 1993. 20. Ezúton köszönöm meg HABERLANDT, Arthurnak, hogy ezen előadás időpontjában még meg nem jelent művének korrektúraívét rendelkezésemre bocsájtotta. Részletes irodalomjegyzék megtalálható BOCKHORN, Olaf 1984.; GRIESHOFER, Franz 1982.; MAYER, Vera 1991. és MAYER, Vera 1993. munkáiban.