Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

WOLFGANG Gürtler: Házkutatás Észak-Burgenlandban (A kutatás mai állása és tendenciái)

3. kép. Udvar, lllmic, 1938 körül. BLM Fotógyűjtemény: 9 433. nek udvari bejáratát kinyúló eresz védte. A pajták távolabb is kerülhettek a »lakokamras haztol« (Wohnspeicherhaus) (. . .) egy külön, hátsó út mentén, ami védő funkciót biztosított. Elsődlegesen azonban a tűzveszély csökkentése volt a célja a pajták kijjebb telepítésének, ami Burgenland északi részére jellemző. Az ehhez kapcsolódó udvarforma a soros udvar (Streckhof, Anbauhof vagy Reihenhof), mivel minden épület egymás mögött sorakozik. Azokban az esetekben, amikor a pajta keresztben elhelyezve zárja le hátul az udvart, »horgas udvar«ró\ (Hakenhof = keresztcsűrös, L-alakban beépített udvar) beszélünk. TOMASI, Elisabeth tisztázta, hogy a soros, illetve »horgas« udvarnak a pajta eltérő elhelyezkedésén alapuló megkülönböztetése csupán formális, amelynek nincs mélyebb jelentősége. Mindkét forma előfordul egész Burgenlandban, de elsősorban északon (vagyis a Gyöngyös-pataktól (Zöbernbach) északra, amely Észak- és Dél-Burgenland határának számít), meghatározóak. A szűk belterületen való építkezés, valamint a telekosztódással még keskenyebbé váló telkek nem is engedtek más megoldást, mint a telek egyik hosszanti oldala mentén való építkezést (néha olyan mélyen a telek belsejébe nyúlóan, hogy még lakók is lakhattak ott külön »lakasokban«). A Fertőzugban (Fertő-tó vidéke) a török háborúk utáni újjáépítés szélesebb telkeket (kb. 15 méter szélességűeket) eredményezett, amelyeken a 19. század folyamán utcai keresztszárnyak építése vált lehetővé. A (. . .) »Hakenhof« (»horgas udvar«) elnevezés erre a beépítésmódra ugyanolyan téves és a lényeget elfedő, minta »Doppelhakenhof« (»dupla horgas udvar«): »horgot« képeznek 1. az udvart hátul lezáró pajták és 2. a keresztszárnyak soros udvaroknál is