Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

WOLFGANG Gürtler: Házkutatás Észak-Burgenlandban (A kutatás mai állása és tendenciái)

1. kép. Háromrészes pajta (torkospajta), Pátfalu (Pedersdorf), 1935 előtt. BLM Fotógyűjtemény: 9 440 (Vö. ÖKT XXVI.: Volkskunde des Burgenlandes, 103. ábra) nyitott tornác lép, amelynek az udvarba kissé kinyúló ereszét két-három díszes, felfelé karcsúsodó oszlop támasztja alá. Minthogy a ház alápincézett, a tornácra 3-5 lépcsőfok vezet fel, így jönnek létre a szépen formált, tipikus lépcsőtornácok. Az itt többnyire keresztben álló pajták elhelyezkedése különböző: állhatnak a háztól kis távolságra, de lehetnek a telkek végében futó »hátsó út« mentén is egymás mellé építve, s bizonyos körülmények között teljesen zárt védőgyűrűt képeznek a település körül (. . .), vagy lehetnek a falun kívül, mint például a Fertőzugban. Ott ezen kívül több birtokos tulajdonát képező hatalmas pajtaépítmények is létrejöttek esetenként, amelyek földig leeresztett nádfedelükkel sajátos arculatot kölcsönöznek a tájnak, mára azonban már jóformán csak a turizmus számára megmentett példányok állnak még."

7 BOCKHORN, O. ugyancsak az általános, a típus bemutatására szorítkozik magántanári dolgozatában,

8 amelyet következőképpen jellemez: „A burgenlandi házak építőanyaga korábban a sár és a fa volt, kisebb részben a kő is - a tört kő különösen a nagymartoni (Mattersburg) és kismartoni (Eisen7. TOMASI, Elisabeth 1980. 133. 8. BOCKHORN, Olaf 1984.