Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

KECSKÉS Péter: Kisalföldi épületcsoport a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

6. kép. Utcakép az alszopori harangtoronnyal, 1984. (GÁSPÁR Mihály felvétele) szetének egyik alaptípusát (1850 körül épült). A szobába téli időszakot mutató berendezett takácsműhely került.

14 A Szigetköz építőkultúrájának bemutatására teljes egészében sövényfalas, középparaszti szintű épületegyüttest terveztünk, ilyen lakóházat azonban az ismétlődő árvizek nyomában már nem találtunk. így téglafalú és nádfedésű, egyenes oromfalas házat telepítettünk át Ásványból (7-8. kép), szobakonyha-szoba-kamra beosztással (a két hozzáépített sövényfalú istálló rekonstrukció). Az 1907-ben készült lakóházban a kiugratott kemencét még megépítették, de a tüzelőpadkákat már nem használták. A szobákat főzésre és sütésre is alkalmas rakott tűzhelyekkel látták el (9. kép). Mivel az építés és bontás közötti időben a lakóházon lényeges változtatás nem történt, nagymérvű hitelességgel tudtuk újraépíteni. Ugyanez vonatkozik az 1910-1920 közötti, még sarokpados szobák berendezésére is. Ebben az esetben az építés és berendezés korának párhuzamosságát biztosítani tudtuk.

15 Az ásványi lakóház más tanulsággal is szolgált. A ház homlokzata lizénákkal és kiugró ablakkeretezéssel tagolt. Az orommezőben két szellőzőnyí14. BÍRÓ Ibolya 1985. 11-16.; BALÁZS György 1989. 73-74. Párhuzamok: FILEP Antal 1990. 256-257.; THAIN János-TICHY Kálmán 1991. 22. és 23. 15. BÍRÓ Ibolya 1986b 9-12.; BÍRÓ Ibolya 1989. 10-13.