Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

KECSKÉS Péter: Kisalföldi épületcsoport a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

5. kép. A keleti utcasor lakóházai: harkai, mosonszentpéteri és bogyoszlói homlokzatok, 1980. (SZABÓ Jenő felvétele) A folyosó két oldalán szembeforduló két, szoba-konyha-kamra beosztású lakóegység 1850-1870 között épült. A bal oldali, hosszabbik szárnyon kamrák és istállók sorakoznak: két mindenes kamra beépített csigás kúttal, magtár háromrekeszes hambárral, végül két tehén- és két lóistálló (16. kép). A nagyállattartáson alapuló gazdaság konyhájában középpadkás kenyérsütő kemence van, de a konyhából nyílik a pincelejárat is.

13 Az utca nyugati oldala kisebb és tagoltabb elhelyezésű épületekből áll (8. kép). A kerítés nélküli háztól (Rábcakapi) a hátsó, hosszú oldalával utcára fordított tápi zsellérházig ezek az épületek a régiesebb, néha az egyszerűbb technikai megoldásokat őrizték meg. A tápi ház ezek közül a sárfalú, külsőágasos (osztófalakon félágasos), taréjszelemenes, nádfedésű szerkezetet őrizte meg, továbbá kiugratott konyhai kemencéje fölé sövényfonatos szabad kéményt építettek. Ez alól tüzelték a szobai szemeskályhát. Ez a szobakonyha-kamra-istálló elrendezésű lakóház jelenti a Kisalföld paraszti építé13. A mosonszentpéteri házhoz lásd: BÍRÓ Ibolya 1982. 5-8. A harkai lakóházhoz: BÍRÓ Friderika 1979. 11.