Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

KECSKÉS Péter: Kisalföldi épületcsoport a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

1. kép. A kisalföldi épületcsoport telepítési vázlata, 1969. (BOKOR Attila rajza) 1. Győri tőzsér háza, 2. bogyoszlói keresztfolyosós ház, 3. németek lakta ház, 4. szilsárkány! kovácsműhely, 5. kovácsmester lakóháza, 6. zsellérház, 7. szobrok tésében.

5 1972-ben készült el az a részletes telepítési terv (2. kép), amiben körvonalazódott a tudományos koncepció, továbbá az építészeti megvalósítás módja.

6 A tudományos terv alapját az az útmenti falukép jelentette, amire kilenc szalagtelek soros beépítésű objektumai felfúzhetők. A18-19. századi lakóházak és a telkek gazdasági épületei úgy kerültek kiválasztásra, hogy tükrözzék az építőanyag, épületszerkezet, tüzelőberendezés és alaprajzi elrendezés gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggéseit, mely tényezők a típusokban és típusváltozatokban hely-, idő- és család vonatkozásában bemutathatok legyenek. A „kisalfödi háztípus" változatai igen széleskörűek, a történeti alakulás 5. HOFFMANN Tamás 1970. 89-97. A tudományos előkészítő terepmunkát HOFFMANN Tamás és K. CSILLÉRY Klára irányításával főként BOROSS Marietta és RUSZTHY Zsolt végezte, külső munkatárs FILEP Antal volt. 6. Indokoltnak tartjuk az építménylistát teljes egészében közölni, mert csak így tudjuk az 1992ig tartó módosítások folyamatát nyomon követni (MNÉA-A 3037): lásd a FÜGGELÉKET!