Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

SABJÁN Tibor: Nagyalföldi ház-kisalföldi ház

4. kép. Kívülfűtős nyeregkemence (siskó) egy zsérei (Nyitra megye) parasztház szobájában (VINCZE István-MORVAI Juciit 1956 felvétele. NM F 121220). jük, hogy a győri várból és a vár környékéről előkerült nagyszámú leletanyag nem bizonyító erejű a paraszti alkalmazás mellett. A hivatkozott leletanyag másik csoportját a török eredetű kályhaszemek teszik ki. A mosonmagyaróvári múzeumban őrzött és a Mosón megyei Nezsiderből származó széles peremű, korongon készített szemek török eredetűnek tekinthetők akkor is, ha odakerülésük nehezen magyarázható meg.

16 Keletkezésüket tekintve a hódoltság korának középső vagy kései periódusából származhatnak. A 15-16. századi magyar paraszti emlékanyaghoz nincs közük, a török kori leletek jól elkülöníthető részét képezik, balkáni kapcsolataik a közelmúltig kimutathatóak voltak. A kérdéses leletek harmadik csoportját azok a szürke színű, redukált égetésű, négyzetes szájú vagy háromszögletes tál alakú szemek, illetve vályús oldalú, fonott éldíszű sarokcsempék képezik, melyek az oszág más részein a polgári, úri használathoz köthetők, paraszti elterjedésük ebben a korban nem ismert.

17 Ha az országos tendenciák a Kisalföldön is érvényesek, 16. A hivatkozott kályhaszemek leltári száma: Mosoni Múzeum 58.909-912. A kérdéshez lásd ifj. FEHÉR Géza 1959. 103-150.; FILEP Antal 1969. 260. 17. A kérdés áttekintését legújabban egy kivételesen teljes galgahévízi leletegyüttes kapcsán MIKLÓS Zsuzsa és SABJAN Tibor tette közzé. 1992. 103-138.